Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 30. hétfő (251. szám) - Gaal Gergely (KDNP) - a nemzeti fejlesztési miniszterhez - „Mivel segíti a kormány közlekedési szempontból, hogy Magyarország tranzitszerepét az áruk országon belüli hozzáadott-érték gyarapításával is növelje?” címmel - ELNÖK: - DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
1189 (15.10 ) Az ágazat a válság óta évről évre gyarapodik, Magyarország a távolkeleti áruk elosztásával új lehetőségekre számíthat. A kormány a tisztességes fuvarozók érdekében szigorúan ellenőrzi a fuvarengedélyeket, és arra törekszik, hogy az ország területén a ma gyar vállalkozók szállíthassanak. Az elektronikus közúti áruforgalomellenőrző rendszer, az EKÁER 2015ös bevezetésének célja az áruk valós útjának nyomon követése, az árubeszerzések, értékesítések során keletkező közterhek megfizetésének biztosítása, vala mint az, hogy Magyarországon ne kerülhessen forgalomba olyan áru, amely előzetesen nem volt bejelentve az adóhatósághoz. Más szállítási eszköz esetén is vannak kihívások. A vasúti áruszállításban ilyen kihívást jelentett Magyarország számára, hogy Oroszors zágnak nem érdeke a kínai áruk áthaladása Ukrajnán keresztül, így azok útvonala Magyarországot is elkerülheti. Ettől függetlenül látható, hogy Magyarország tranzitszerepe erős, azonban nem pihenhetünk, az ország földrajzi helyzetéből kifolyólag ezt tovább kell erősíteni. Sőt, a tranzitszerepen kívül azt is el kell érni, hogy a külföldi áruk ne csak áthaladjanak, hanem meg is álljanak, és hozzáadott belföldi értékkel gyarapodjanak az országban. Tisztelt Államtitkár Úr! A fentiek megvalósításához a logisztika i szerep erősítése érdekében a légi, vízi, vasúti és közúti közlekedési infrastruktúra párhuzamos fejlesztésére van szükség. De a fejlesztés itt nem állhat meg, mert a hozzáadott érték növeléséhez olyan komplex beruházások és ösztönzők kellenek, hogy a kül földi vállalkozásoknak érdemes legyen Magyarországon befektetni. Már jelenleg is láthatunk ilyen kezdeményezéseket, de a kormányzati segítség és akarat mindig katalizátorként hat az ilyen fejlesztésekre. Éppen ezért kérdezem tisztelt államtitkár urat, hogy közlekedési szempontból milyen lépéseket tesz a kormány a logisztikai iparág fejlesztése érdekében, és mivel segíti a kormány, hogy Magyarország tranzitszerepét az áruk országon belüli hozzáadottértékgyarapításával is növelje. Várom államtitkár úr megtis ztelő válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Képviselő úr elhangzott interpellációs kérdésére a kormány nevében Fónagy János államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesz tési minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A kérdése indokolt és időszerű, hiszen a világpiacon nemcsak egyes ágazatok és egyes országok vetélkednek egymással, hanem az egyes közlekedési fő irányok is. Magyaror szág földrajzi elhelyezkedése, jelene és jövője szempontjából nyilvánvalóan érdekelt ebben a versenyben. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a szállítás és a raktározás által éves szinten megtermelt bruttó hozzáadott érték a legfrissebb adatok szer int a 2000 milliárd forintot közelíti. Az ágazat hozzájárulása, ahogy ön is mondta, elérte a 6,5 százalékot. A logisztika tavaly 250270 ezer főnek adott munkát; a foglalkoztatásban betöltött szerepét jól jellemzi, hogy az építőipar vagy az egészségügyi és szociális ellátás nagyjából ugyanennyi családnak biztosít kenyérkeresetet. A kormány elsősorban a megfelelő infrastruktúra és a szabályozás biztosításával járul hozzá az ágazat nemzetgazdasági és vállalati szintű versenyképességének növekedésé hez, de ezen túl is számos intézkedéssel javítja a hazai fuvarozó, szállítmányozó és logisztikai vállalatok helyzetét. Magyarország a transzeurópai közlekedési hálózathoz tartozó közutak fejlesztésére várhatóan több mint 800 milliárd forintot, a TENT vasú tvonalak korszerűsítésére pedig közel 1300 milliárdot fordít 2022ig. A tervek szerint e forrásokból fog megvalósulni többek között a BudapestBelgrád vasútvonal magyarországi szakaszának fejlesztése, a KelenföldPusztaszabolcs vasúti szakasz átépítése, a Déli összekötő vasúti híd felszerkezetének cseréje, a Miskolcszlovák határ és a Debrecenromán határ
