Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 30. hétfő (251. szám) - Bizottsági tisztségviselők és tagok választása: - Bejelentés kérdések és interpelláció visszautasításáról - Gúr Nándor (MSZP) - a belügyminiszterhez - „Miért érdeke a fideszes kormányzatnak, hogy nyolc éve folyamatosan és szándékosan kiszolgáltatott helyzetbe tartsa a Magyar munkavállalók millióit?” címmel - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
1175 nagyságrendet. A Magyar Nemzeti Bank keretei között még adott esetben ezt is - hogy mondjam - kevésnek tartják. Közben, mondjuk, a közfoglalkoztatás tekintetében, hogy egy másik pólust nézzünk, a 2010es 60 200 forintos nettó bér helyett fizettek menet közben 47 ezer forint nettót, most meg 5354 ezer forintnál tartanak. Dante Isteni színjátékából ide lehetne idézni, hogy „ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel”, mert önök ezt tették. Ezt tették, mé g a pénzük vásárlóerejének az egyharmadát is elvették ezeknek az embereknek. De ha a közszférát nézzük, akkor meg azt tették, hogy nyolc éve példátlan módon nem volt soha ilyen négyéves ciklus a rendszerváltás pillanatától kezdve, hogy ne nőtt volna a közt isztviselői illetményalap. Ma is 38 650 forint, de a bértáblákat is befagyasztották. Számtalan példát tudnék mondani, a közszférában ma egy kétdiplomás ember 161 ezer forint, azaz a garantált bérminimumnak megfelelő összeget keres. Ez szégyenletes! És hozz á kell tenni azt is, hogy szétziláltak mindent, amit csak lehetett. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsot megszüntették, NGTt, Nemzeti Gazdasági Tanácsot hívtak életre, amely gittegyletként funkcionál, vagy ott van a kormány és a vállalkozók közötti állandó konzultációs fórum, amit ugyan ígyúgyamúgy működtetnek, de igazából teret nem adnak ezeknek a fórumoknak, és számtalan ilyen példát lehetne mondani. Hoztak egy új munka törvénykönyvét, amelyben kiszolgáltatottabbá tették a munkavállalókat, amely tekinte tében a rugalmasságot megadták a munkaadóknak, de a munkavállalókat egyértelműen a falhoz szorították. Ezen a munkatörvénykönyvön keresztül lehetetlenítik el az emberek sokaságát. De a sztrájktörvényt, amit módosítottak, meg lehet említeni, vagy azt is, ho gy hamis munkaügyi foglalkoztatási statisztikákon keresztül próbálják hülyíteni az embereket. A végkövetkeztetése mindennek a folyamatnak az, hogy gyakorlatilag a bérek tekintetében óriási különbségek születnek, hogy ezt az országot több százezren hagyják el folyamatosan. Hát ez az, amit önök csináltak, ez az önök bűne. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Képviselő úr, az írásbeli kérdése rendelkezésre áll a kormány tagjainak, csak jelzem, hogy az interpelláció egy kérdéssel szokott véget érni, azt ön elfelejte tte feltenni, de majd akkor nyilvánvalóan a válaszoló kitér arra, hogy mit akart megtudni. (Derültség.) Parancsoljon, Cseresnyés Péter államtitkár úr következik. CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztel t Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyjából tudom a kérdések tartalmát, hiszen nem tudom, hányadszor több tucatszor teszi fel hasonló témakörben a kérdéseit, vagy próbálja feszegetni azt a kérdéskört, amit most is feszegetett. Érdekes önt hallgatni, ö nöket, szocialistákat hallgatni, amikor a magyar munkavállalókról értekeznek, de ne feledjük el, hogy az önök kormányzása idején ebben az országban körülbelül 750 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint ma. Az MSZPkormány pedig sok esetben munka helyett csak s egélyt adott. Emlékeztetném képviselő urat arra, hogy a GyurcsányBajnaikormányok teljes hivatali ideje alatt mindösszesen 2 százalék volt a nettó reálkeresetemelkedés. Mindemellett felhívnám a figyelmét arra is, hogy a munkanélküliség a rendszerváltás ó ta még soha nem volt annyira alacsony, mint a mai napokban. A bővülő foglalkoztatás mellett a munkavállalói jövedelmek növekedése is kiemelkedőnek tekinthető. 2010 és 2016 között a családi adókedvezményekkel együtt a reálbérek közel 24 százalékkal emelkedt ek az országban, és az idén az év első nyolc hónapjában is több mint 10 százalékkal emelkedett a reálbér. (14.20) Ha ezt az egész évre kivetítjük, akkor hét év alatt a bérek vásárlóértéke közel 36 százalékkal növekedett. Emlékeztetni szeretném önt arra is, hogy az önök idejében - most nemcsak a Gyurcsány- és Bajnaikormányokról beszélek, hanem a 2002 és 2010 közötti időszakról, azaz egy évvel hosszabb
