Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. szeptember 18. hétfő (238. szám) - A felelősségnek a belvízi hajózásban való korlátozásáról szóló strasbourgi egyezmény (CLNI 2012) kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK:
115 érdekében mindent el kellene követni; a mederkarbantartás lenne itt egyébként a leghangsúlyosabb, legkardinálisabb dolog, még akkor is, ha adott esetben ez olyan környezetvédelmi tabukat vagy dogmákat döntene le, amelyek káros módon megcsontosodtak itt Magyarországon. És akkor itt mindjárt gyorsan hozzá is teszem, hogy tőlünk nyugatabbra, mondjuk, Ausztriában vagy Németországban összesen 38 vízlépcsőt, illetve vízi erőművet építettek a Dunára, és egyáltalán nem nevezhetők ezek az államok környezetvédelmi szempontból valamiféle lator államnak, amelyek mostohán bánnának a természeti környezettel. Hisszük, valljuk azt, hogy a nemzetgazdasági, társadalmi érdekek igenis összeegyeztethetők a környezetvédelmi szempontokkal. Erre egyébként nekünk is van itt Magyarországon egy nagyon jó példánk, a Tiszató, amelyik egy ökológiai csoda, egy csodálatos turisztikai paradicsom, amellett egyébként, hogy áramot is termelnek az ott földuzzasztott vízzel. Tehát ezekre a kérdésekre mindenképpen nagyobb hangsúlyt kellene fordítani a továbbiakban. Különösen akkor, hogyha megnézzük azt az irdatlan kártételt is, amit a Magyarországon keresztülzúduló nemzetközi tr anzitforgalom nehéztehergépjárművei okoznak évről évre. A Levegő Munkacsoport egy néhány évvel ezelőtti tanulmánya szerint egyébként a nehéztehergépjárműveknek az éves kártétele Magyarországon az infrastruktúrában keletkező, nyilván nem szándékolt, de mé giscsak kézzelfogható és a magyar adófizetőknek komoly pénzébe kerülő kártétele, valamint az egyéb negatív externáliák éves szinten mintegy 900 milliárd forintos kiadást termelnek, és ennek 40 százalékáért a nemzetközi tranzitforgalom a felelős. Tisztelt K épviselőtársaim itt a kormánypárti padsorokban! Ilyenkor kellene azon elgondolkodni, hogy milyen egyéb olyan lehetőségek vannak most az önök kezében, aztán reményeink szerint 2018tól a megalakuló Jobbikkormányzat kezében, amelyek arra kényszerítenék ezt az átmenő forgalmat Magyarországon, hogy inkább a vízi útvonalakat használják ki, azokat vegyék igénybe, ezzel is forint tízmilliárdokat vagy adott esetben százmilliárdokat spórolva a magyar adófizető embereknek. Szó volt itt a tiszai hajózásról is. Meg ke ll azért azt említeni, hogy Európán belül több mint 30 ezer kilométernyi belvízi hajózási útvonal található, ebből összesen körülbelül olyan 14001500 kilométernyi esik Magyarországra, és ezeknek - mint ahogy előbb is fölvázoltam - a kihasználtsága nagyonnagyon elmarad attól a kapacitástól, amellyel egyébként ezek a vízi útvonalak bírnának. (20.40) Nem kell ezen csodálkozni, itt elhangzott, hogy a Tisza papírforma szerint Tokajig hajózható, de mindenki tudja, hogy a nyári 1,2 méteres vízállás nem teszi leh etővé, hogy ez a gyakorlatban is megvalósuljon. Ehhez további műtárgyakat kellene építeni a Tiszára is, ugyanúgy egyébként, ahogy a Duna kapcsán ezt már említettem. Enélkül a belvízi hajózás fellendüléséről, annak a nemzetgazdaságra való áldásos hatásáról beszélni a továbbiakban is csak illúzió marad. Pontosan olyan érdekesség vagy illúzió, mint amilyen, mondjuk, annak megemlítése, hogy az Európán belül végighúzódó legjelentősebb belvízi hajózási útvonal, a DunaMajnaRajnacsatorna, amely mintegy 3500 kilo méteren keresztül húzódik az északitengeri Rotterdamtól a feketetengeri Szulináig, ennek a hajózási útvonalnak a földrajzi középpontja pontosan Magyarországon található Dunaalmásnál, és az a baj, hogy ez csak egy földrajzi középpont, nem váltunk logiszti kai középponttá és ezáltal egyébként gazdasági, kereskedelmi középponttá sem azok miatt a hiányosságok miatt, amelyekről itt most már 11 perce beszélek. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Ezeken a dolgokon kellene javítani, és akkor talán valóban kézzelfogható valósággá válnának azok a szép szavak, amelyeket kormánypárti képviselőtársaim a magyar belvízi hajózásról és annak a jövőjéről fölvázoltak. Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik, az MSZP és az LMP soraiban.) ELNÖK : Kös zönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy képviselői felszólalások keretében a továbbiakban kívánnake élni a lehetőséggel. Kíváne valaki felszólalni? (Nincs jelzés.) J elentkezőt nem látok. Az