Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 24. kedd (250. szám) - Napirend utáni felszólalók: - ELNÖK: - DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
1135 főpolgármester először azt nyilatkozza, hogy szeretne népszavazást, amit maga kezdeményez, majd egy hét múlva azt nyilatkozza, hogy félreértettük a szavait, és ilyet sosem mondott, de persze nem lesz g átja egy népszavazásnak, hiszen fontos a helyiek véleménye. Ehhez képest gyakorlatilag magát a projektet 2017. október 18án a főváros egy döntésben maga is megtorpedózza azzal, hogy a népszavazásra vonatkozó kérdéseknél magát a határozatot visszavonja. Mo st jelen pillanatban itt áll a történet, és várjuk, hogy mi is lesz az ügy folytatása, mert az árvízvédelemre nyilvánvalóan szüksége van a III. kerületnek, de ez nem feltétlenül jelenti a mobilgátat. Persze sokszor éri vád a különböző III. kerületi szerepl őket, hogy ők miért kritizálják ezt a tervet, hiszen ezt ők korábban megszavazták, ezért fontos rögzíteni, hogy ezt a tervet ilyen formában soha semmilyen ellenzéki politikus nem szavazta meg. 2009ben, amikor erről fővárosi döntés volt, akkor a terv valam ivel több mint 4 milliárd forintról szólt a mostani 40 milliárd forint helyett, 400500 fa kivágásáról szólt a 2500 fa kivágása helyett. Arról volt szó, hogy a Nánási úti védvonalat megerősítik, és a rómaiparti mobilgát egy kiegészítő védekezés volt, most erről szó nincsen. Arról volt szó, hogy megkérdezik a helyieket, erről szó nincsen. Arról volt szó, hogy tájékoztatják a helyieket, erről szó nincsen, ilyen érdemi tájékoztatás nem történt. A látványterv, amelyet a főváros megbízásából az építtető cég kés zített, mindenképpen érdekes, a science fiction kategóriájába beletartozó, semmi köze nincs még a tervekhez sem, mert azt alá kell írni, hogy sehol nincs olyan előírás, hogy a látványtervnek, amelyet a lakosság számára vakítás céljából kiraknak, olyannak k ell lennie, mint a valóságnak. Úgyhogy gyakorlatilag azt lehet mondani, hogy ezen a területen a ködösítés megy. A III. kerületiek szeretnének árvízvédelmet, de szeretnének tisztán látni, és nem szeretnének ingatlanmutyit. Köszönöm szépen, hogy meghallgatta k. (Taps az MSZP és a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK : Fónagy János államtitkár úrnak adom meg a szót. (15.00) DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! (Sóhajt. - Z. Kárpát Dániel: Nehéz lesz.) Ön tisztában van vele, a többiek kedvéért mondom, hogy a Rómaipart beépítési viszonyairól általában elmondható, hogy a terület beépítése az 1800as évek végén, az 1900as évek elején kezdődött meg, a XX. század első felében felgyorsu lt, beépítési szerkezete, arculata a nyolcvanaskilencvenes években döntően elnyerte a mai képét, a településkép a kétezres évekre gyakorlatilag kialakult. Ennek a kialakult településképnek a lényege, hogy van egy rész, a klasszikus óbudai rész, amely az Ö v úttól északnyugatra fekszik, és eleve egy védett terület volt, és az elmúlt évtizedek alatt gyakorlatilag beépítették azt a zöldövezeti hullámteret, amely most már lakosságszáma, ingatlanvagyona alapján védelmet igényel. Még egy mondatot engedjenek meg e löljáróban. Meggyőződésem, személyes meggyőződésem is, hogy a Rómaipart árvízmentesítése és egyáltalában az árvízvédelmi vagy ehhez hasonló munkák nem indulatok, nem érzelmek, nem is politikai harcok eredményeként jönnek létre, hanem alapvetően szakmai dö ntést igényelnek. Nyilvánvaló, hogy minden szakmai döntéshez kell valamilyen konszenzus. Csak példaképpen mondom, hogy az 1800as években, amikor Budapest belterületének az árvízvédelmét és a mai rakpartokat a Közmunkák Tanácsa megépítette, akkor is nagyon kemény viták voltak, de ezek szakmai viták voltak, és nem a politikai indulat vitte el az ebben részt vevő személyeket és társadalmi csoportokat. Egyébként - mint közismert - a rómaiparti beruházásban a Fővárosi Önkormányzatnak van elsődleges felelőssége , a beruházás műszaki előkészítését a Főpolgármesteri Hivatal végezte és végzi, az alapvető döntéseket és döntést Budapest Főváros Közgyűlése hozza meg. A védművek a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában vannak, ezért fenntartásukról és fejlesztésükről törvén yi előírásokkal összhangban a Fővárosi Önkormányzat gondoskodik. Ezeknek a szavaknak egyébként
