Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 24. kedd (250. szám) - Dr. Szakács László (MSZP) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Önnek ez sikerül?” címmel - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK: - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK: - CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára:
1111 DR. SZAKÁCS LÁSZL Ó ( MSZP ): Igen, köszönöm. ELNÖK : Jelzi, hogy igen. Öné a szó, képviselő úr. (13.30) DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ ( MSZP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az államháztartás rendjéről szóló törvény szerint a magyar állam, az önkormányz atok és bárki, aki közpénzzel gazdálkodik, nem köthet semmifajta szerződést olyan céggel, amelynek nem tisztázott vagy a tulajdonosi háttere, vagy a tevékenysége nem tisztázott, és erre megvannak a megfelelő szervek, amelyek fel tudják deríteni, hogy akár a tulajdonosi háttér, akár a működés tekintetében milyen olyan tényezők vannak, amelyek alapján nem lehet szerződést kötni velük. Ez így szerepel az államháztartás rendjéről szóló törvényben egészen addig, amíg majd önök el nem fogadják azt a módosítását, amit most egy salátatörvényben elbújtatnak, hogy márpedig lesznek ez alól kivételek, méghozzá a külképviseleti olyan intézmények, mint például a nagykövetségek, a konzulátusok, amelyek nem Magyarországon teljesítenek szolgálatot, és nem Magyarországon látj ák el a feladatukat. Számukra egy általános felmentést adnának, és ezzel teret nyitnának afelé - a Gazdasági bizottságban is ezt tárgyaltuk , hogy olyan cégekkel is kössenek szerződést, amelyeknek nem tudjuk, hogy kik vannak a tulajdonosi hátterében, vagy nem tudjuk, mi a tevékenységük, vajon pénzmosással foglalkoznake, esetleg a terrorizmus finanszírozásával foglalkoznake. Amikor mi egy módosítót nyújtottunk be, hogy maradjon ez úgy, ahogyan most van, akkor az önök államtitkára, Bocskai államtitkár úr a Külügyminisztériumból azt mondta, hogy megpróbálták betartani az államháztartás rendjéről szóló törvényt, kísérletet tettek rá - így fogalmazott ő , de nem sikerült, ezért inkább nem szorgalmasabban dolgoznak, hanem a törvényt akarják módosítani. Igazábó l az lenne a kérdésem az államtitkár úr felé, mivel önök is fenntartanak egy külképviseleti szervet, a brüsszeli Állandó Képviseletet, hogy ott sikerüle önöknek betartani ezt a törvényt, vagy önök szerint is inkább ezen puhítani kellene, és az offshoreok kal is lehetne szerződést kötni. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönjük. Megadom a szót Csepreghy Nándor államtitkár úrnak. CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára : Tisztelt elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Úr! K érdésfeltevését próbálom komolyan venni, annak ellenére, hogy az MSZPnek az offshore cégek iránti hatalmas buzgalma, illetve a velük szembe való küzdelem hatalmas buzgalma 2010ig, úgy látom, nem volt a párt napirendjén, hiszen megnézhetjük az önök által támogatott, kinevezett jegybankelnök offshore ügyleteit, vagy akár az MSZP padsoraiban korábban ülő országgyűlési képviselők, ma már üzletember korábbi országgyűlési képviselők üzleti ügyeit. (Mesterházy Attila: Fideszesek, akik ott ülnek…) Minden egyes es etben az az elvárás a magyar állam minden képviselőjével szemben, hogy betartsa a hatályos törvényeket. Mesterházy Attila: Kerényiről! Kerényiről beszéljen, államtitkár úr!) A 2012ben hatályba lépett Alaptörvény szabályozza egyértelműen azt, hogy magyar á llami költségvetésből gazdálkodó szervezet csak átlátható hátterű cégekkel köthet bármilyen típusú kontraktust, és ameddig ez a szabály kiterjed hatályát, idejét tekintve, addig minden magyar állami szereplőnek ezt kell elfogadni. Nem szeretném megelőlegez ni azt, hogy milyen új szabályt fogad majd el az Országgyűlés, azonban valóban indokolt lehet a megfelelő gazdaságijogi garanciák mellett az, hogy a külképviseletek, amelyek egyegy országban kell hogy beszállítói partnereket válasszanak
