Országgyűlési Napló - 2017. évi nyári rendkívüli ülésszak
2017. június 23. péntek (236. szám) - Napirend utáni felszólalók: - ELNÖK: - SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik):
87 Tisztelt Képviselőtársaim! Még nem ejtettem szót arról, hogy az emberek biztonságérzetét mennyire rontja egy ilyen intézmény felállítása. Hogy érezzék biztonságban betegen fekvő hozz átartozójukat az emberek, ha bűnözők vannak a szomszédban? A tököli rabkórházban évente körülbelül 110 ezer elítélt bűnöző fordul meg, és 1300an fekszenek bent egy évben. Hiányzik ez Berettyóújfalunak? A kérdések sorjáznak a rabkórházzal kapcsolatban, rem ényeim szerint megkapjuk ezekre a választ az illetékes minisztériumtól, bár ahogy az imént említettem, most erre nem lesz lehetőségem, mert kizárólag jobbikos képviselők ülnek a padsorokban. A berettyóújfalui kórházon belül kívánják létrehozni a rabkórháza t, vagy külön intézmény lesz? Milyen biztonsági intézkedések lesznek az intézményen belül és kívül? Kelle a gyógyításhoz szükséges eszközöket átadnia a városi kórháznak az új létesítménynek? Mivel garantálják azt, hogy a börtönkórház dolgozókat elszívó ha tása miatt nem fog kiürülni a városi kórház? Mivel az tudvalevő dolog, hogy ha a bvben dolgoznak, akkor magasabbak a bérek, mint az egészségügyben a bértáblák szerint. Miként kívánják biztosítani a gondtalan és biztonságos látogatási rendet? Nem fogjáke korlátozni a civil betegek és hozzátartozóik jogait a velük azonos vagy szomszédos intézményben elhelyezett nagyszámú rabok miatt? Az eddig is orvos- és ápolóhiányban szenvedő kórházban meg fognake nőni a várólisták a rabok miatt? Azonos orvosi ellátásban kívánjáke részesíteni az elítélteket, mint a többi beteget? A rabokat valóban soronkívüliség illeti meg a vizsgálatok terén, szemben a törvénytisztelő betegekkel? És még sorolhatnám a felmerülő kérdéseket, de inkább arra kérem az illetékeseket, hogy állj anak el ettől a tervtől, és ne létesítsenek börtönkórházat Berettyóújfaluban. Most az egyszer, ezen alkalommal, ebben az ügyben hallgassák meg a helyi emberek szavát! Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, Kulcsár képviselő ú r. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Szávay István, a Jobbik képviselője: „Miért nem támogatja a Kormány a kitelepített németek és a lakosságcserével eltávozott szlovákok által hátrahagyott és ma is gondozatlan temetők rendbetételét is?” címmel. Ön é a szó, képviselő úr. SZÁVAY ISTVÁN ( Jobbik ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Jobbikos Képviselőtársaim! Május 30án e Ház falai között beszéltem arról, hogy a nemzeti együttműködés rendszere szégyenszemre semmilyen formában nem eml ékezett meg Deák Ferenc hatalmas művéről, a kiegyezés 150. évfordulójáról. A Fidesz nyilván nem tud mit kezdeni egy olyan dátummal, amely kompromisszumról, ellentétes vélemények figyelembevételéről és integrálásáról is szól. Az emlékezés hiánya persze anna k fényében sem meglepő, hogy Deákék a kiegyezéssel egy olyan korszakot nyitottak hazánk történetében, amely korábban elképzelhetetlen gazdasági, társadalmi vagy kulturális és tudományos fejlődéssel járt, elindítva Magyarország felzárkózását Európa élvonalá ba. Ezzel szemben a Fidesz olyan országot épített az elmúlt hét évben, amely bérszínvonalában már a román átlagot sem éri el, míg közéletében lassan jobban hasonlít valamelyik középázsiai vagy afrikai féldiktatúrára, mint egy modern XXI. századi európai á llamra. Ennek egyik ékes példája a még szűk tíz hónapig meglévő országgyűlési többségük elvtelen felhasználásával elfogadott plakáttörvény, amely túlszárnyalja a boldog békeidők legdurvább adminisztrációs fellépéseit is az akkori ellenzék kétségkívül méltá nytalan ellehetetlenítése érdekében. Tisztelt Képviselőtársaim! Nekünk, jobbikosoknak a kiegyezés azt üzeni, hogy nem szabad a magyar társadalmat a végletekig megosztani és egymás ellen fordítani. Az Európai Uniót pedig nem sehova sem vezető kamu szabadsá gharcokkal, hanem például egy sikeres béruniós küzdelemmel
