Országgyűlési Napló - 2017. évi nyári rendkívüli ülésszak
2017. június 23. péntek (236. szám) - Napirenden kívüli felszólalók bejelentése - Az ülés napirendjének elfogadása - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2017. június 14-i ülésnapján elfogadott az „Egyes törvényeknek az átlátható kampánytevékenység érdekében szükséges módosításáról” szóló törvényhez benyújtott törvényalkotási bizot... - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
20 Mert akárhogy is cáfolják vagy próbálják tagadni, ez nem más, mint a Fidesz félelme attól, hogy el fogják veszíteni a választásokat, és bármit megtesznek, hogy a törvényeket átírják. Akár törvényellenesen, a törvényesség látszatát is elkerülve átírják ezeket a szabályokat, akár a közjogi érvénytelenség árán is, és akár k étharmados passzusoknak feles törvényekként való elfogadása árán is. Mert miért nem igaz az, amit Répássy Róbert elmondott? Én nagyon sajnálom, hogy önre bízták ezt a hálátlan szerepet, hogy egy duplán is alkotmányellenes javaslatot itt megpróbáljon megvéd eni. Amit a bizottság elé önök behoztak… - most az egy másik dolog, hogy a szóbeli kiegészítéssel, amikor már a bizottság előtt volt a javaslat, gyakorlatilag még kiterjesztették, átírták ezt a javaslatot, hiszen először csak a plakátokra szerették volna e zt benyújtani, majd ott, a bizottsági ülésen szóban ez az egyéb reklámokra, sőt még a járműreklámokra is kiterjesztésre kerül az önök terve szerint. És hogy miért is alaptörvényellenes ez a javaslat és miért duplán alaptörvényellenes? Egyrészről a közjogi érvénytelenség teljes mértékben felmerül, hiszen ha elolvassák a házszabályt - ezt egyébként elmondtam a bizottsági ülésen is , arról van szó, hogy csak olyan körben lehet módosító javaslatokat benyújtani a TAB által, akár a TAB többsége által is, amelyek et a köztársasági elnök vitatott, amely pontokban a köztársasági elnök visszaküldte a javaslatot. Nem nehéz belátni, hogy ha például a címét is átírják a javaslatnak, és érdemben teljesen más passzusokat vesznek bele, az bizony nem tartja magát ahhoz a köv etelményhez, hogy csak abban lehet módosítani, amit a köztársasági elnök már kifogásolt. Ha önök úgy gondolják, hogy egyéb törvény meghozására van szükség, akkor benyújtanak egy új javaslatot, az Országgyűlés előtt ezt végigviszik, rendes eljárásban vagy r endkívüli eljárásban, amit kezdeményeznek, de végigviszik, és szavaznak róla. De így, ahogy a köztársasági elnök visszaküldte ebben a formában, ezeket a módosításokat nem lehetne megtenni, még úgy sem, hogy önök nem kétharmados, hanem sima többséggel szere tnék ezt átvinni. Ezen egyébként semmi nem változtat, és ráadásul, ha ez az Alkotmánybíróság elé kerül, akkor úgy gondolom, ezt az Alkotmánybíróság is meg fogja állapítani. (12.10) Aztán való igaz, ha megnézik az Alaptörvény VIII. cikkét, az van benne, hog y a pártok gazdálkodását és működését kétharmados, vagyis sarkalatos törvények határozzák meg. Lehet, hogy nem minden technikai törvényre vagy technikai szabályozásra igaz ez. Nyilvánvalóan, hogy áfát hogy kell bevallani, vagy mondjuk, a könyvelőnek milyen körben kell kötelezettségeket teljesíteni, ez a pártokra is kiterjedhet, hiszen a pártok is civil szervezetek, az egyesületekhez hasonlóan működnek. De az, hogy önök - és itt a kettős beszéd, és Répássy Róbertnek és a Fideszfrakciónak jelezném, hogy amik or egy alkotmánybírósági kontroll előtt van az ügy, akkor megnézik azt is, hogy a parlamenti vita és a társadalmi vita mi volt a kérdésben, valójában miről szólt a kérdés. Nos, Dömötör Csaba elmondta, hogy pártfinanszírozási kérdés, Gulyás Gergely előttem nyilatkozott a folyosón és elmondta, hogy itt egy pártfinanszírozási kérdésről van szó. Hoppá! Ha pártfinanszírozási kérdés, akkor az bizony a pártok gazdálkodását érinti. Ráadásul úgy is megfordíthatnám a dolgot, hogy önök két törvényt, az átlátható kampá nytevékenység érdekében szükséges módosításról, illetve a választási eljárásról szóló törvényt szerették volna módosítani. Mit ad isten, ez is a pártok gazdálkodására vonatkozott, és ha behozzák ezt ilyen formában, az attól még a pártok gazdálkodását érint i, azon pártoknak, akik 1 százalék fölött, illetve 5 százalék fölött teljesítettek, tehát a költségvetési törvényben nevesítésre kerültek. Egyébként itt olyan büntetések is vannak, hogy plakáthelyenként 150 ezer forint. Érezzük ugye, hogy ez se érinti önök szerint a pártok gazdálkodását. Vagy úgy is fogalmazhatnék, hogy attól még, hogy önök így próbálják meghatározni, hogy mi számít pártfinanszírozásnak - egy kedvezményes plakátbérlés, mert mondjuk, az utolsó pillanatban valaki az üres plakáthelyekre be tud jelentkezni, vagy akár egy ingyenes plakáthelymegkapás, az pártfinanszírozáse vagy nem, ezeket kellene
