Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 27. hétfő (209. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról szóló politikai vita - ELNÖK: - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik):
985 elbírálni, és olyan sincsen, hogy egy őshonosállatpályázatot ne lehessen egy évig elbírálni. Tehát ezekre mindenképpen rá kellene nézni, mert ebből nemhogy idén, jövőre vagy utána se lesz kifiz etés, ha ez így történik. 100 milliárdnyi kifizetés volt tavaly, mondják, ebből 15 milliárd volt ennek a programnak a része, az AKG és a KAT előlegkifizetése, aminek egyébként nem sok köze van a beruházási pályázatokhoz, mert az meg valahol azért inkább a területalapú támogatásokra hajaz. Azt kérném, hogy a szakma érdeke miatt vegyék ezt a történetet komolyan, mert ebből borzasztó nagy káosz lesz. Én ennyivel szeretnék hozzájárulni ehhez a vitához (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) , hogyha nem látják, akkor legalább én elmondjam. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Gúr Nándor tapsol.) ELNÖK : Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Szilágyi György képviselő úr, Jobbik. SZILÁGYI GYÖRGY ( Jobbik ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisz telt Képviselőtársaim! A mai vitanapon lehetőségünk volt meghallgatni a kormányzati sikerpropagandát. Az elhangzott beszámoló arra fókuszált, hogy a kormány milyen ügyesen és gyorsan igyekszik megszabadulni attól a pénztől, amit az Európai Unió biztosít mi ndannyiunk számára annak érdekében, hogy a magyarországi régiók, elsősorban a vidéki régiók gyorsabban növekedjenek, fejlődjenek, a hátrányukat csökkentsék. Ezt azért fontos kiemelnem, mert éppen ezekről a célokról, a lényegi kérdésekről, amelyek alapján m egítéli majd az EU Bizottsága kormányunk pénzosztó munkájának eredményét, sajnálatos módon szinte egyetlen szó sem hangzott el. Az elhangzottak alapján úgy tűnik, hogy a kormány egyetlen célja a pénz bármi áron való elszórása. Azt állítja a kormány, hogy a 20142020as ciklusban az egyes tagországokra háruló feladat az, hogy a tagországoknak megítélt pénzeket a tagországok minél hamarabb elköltsék, és ezen feladat teljesítésében Magyarország éltanulónak minősül az itt bemutatott számok alapján. Tisztelt Kép viselőtársaim! Ki kell ábrándítsam a kormányt: a feladat nem ez, nem az, hogy a hét évre szánt forrásokat három év alatt elköltsük, hanem az, hogy ezekből a forrásokból olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyek hozzájárulnak Magyarország és a fejlett ny ugateurópai országok közötti különbségek csökkenéséhez. A valódi cél az, hogy olyan projekteket finanszírozzunk ezekből a támogatásokból, amelyek fenntartható növekedési pályára állítják az országot. Az itt elhangzottak a legkevésbé sem támasztják alá azt , hogy ezen célok felé akár egy tapodtat is elmozdultunk volna az elmúlt három évben, sőt az itt elhangzottak, feltéve, hogy úgy igazak, ahogyan azt ma itt számunkra elmondták, inkább azt támasztják alá, hogy ezen célok irányában egyetlen lépés sem történt , illetve a jövőben sem fog történni, hiszen a forrásokat már lekötötték, tehát a legjobb szándék mellett is az elkövetkezendő fél évtizedben a forráshiány miatt gyakorlatilag már nem maradt mozgástér. Ha ez tényleg így volna, akkor a helyzet igazán siralm as volna, de szerencsére bízhatunk a kormányunk oly jól ismert nagyotmondásában, és reménykedhetünk abban, hogy az elénk tárt adatok erősen kozmetikázottak. Lássuk hát azokat a számokat, amelyeket a hivatalos honlapon az elmúlt negyedévben közölt az intézm ényrendszer! Az összes operatív programban az összes lekötött forrás 4262 milliárd forint. Ez az összeg, amire már a megkötött támogatási szerződés van hatályban, ez az adat a hivatalos honlapon március 26án megtalálható, ez a közzétett adat remélhetőleg valós. Ezzel szemben Lázár János miniszter úr azt állította, hogy a szerződéses állomány a 2016. évben 4000 milliárd volt, és ez év március 6. napján ezen szerződéses állomány már meghaladta a 4600 milliárd forintot. Ezt az általam feltett kérdésre válaszo lta 2017. március 13án, önök is hallhatták itt a parlamentben. Az adatok közötti eltérés okát nem ismerjük, nem állnak rendelkezésre olyan nyílt adatforrások, amelyekből a tényleges helyzetet ellenőrizhetnénk. A nyilvános, elérhető adatok megszüntetése ép pen a miniszter úr által bevezetett rendszernek köszönhető, valószínűleg nem véletlenül.