Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 27. hétfő (209. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról szóló politikai vita - ELNÖK: - CSIZI PÉTER (Fidesz): - ELNÖK: - NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz):
975 szó, akkor mondhatjuk azt, hogy igen karcsú. De ha azt nézzük, hogy ez a pénz hogy keletkezett és mekkora munkát kellett ennek az elköltésére, illetve egyáltalán a megnyerésére befektetni, és ha megnézzük azt az időszakot, mondjuk, a 2007 és 2013 közötti időszakot, amikor ezt a pénz t úgymond meg kellett csinálni a kerület számára, akkor még érdekesebb képet fogunk kapni, és talán akkor a vita elkövetkező részében az elvtársak már nem is akarnak részt venni, merthogy olyan bizonyítványt tudunk kiállítani erről az időszakról. A 2007 és 2010 közötti négy évben abból a 11 projektből, ami megvalósult… - 11 projekt, itt is figyeljük a számot, mert az országban összesen 70 500 projekt volt, és abból Csepelre mindössze 11 jutott. De ha nézzük az időszakot, akkor a 2007 és 2010 közötti négy év ben, tehát az európai uniós költségvetés négy évében mindössze egy projektet sikerült fizikálisan is elindítani, és egyet úgyahogy előkészíteni, de majd ezekről külön szeretném önöket röviden tájékoztatni, és mindössze 1 milliárd forintot sikerült ebből a 33 milliárdból a kerületbe hozni. Tehát még egyszer: 33ból 1 milliárd; 11 projektből, mondjuk azt, hogy kettő az, ami elindult. Ezzel, azt gondolom, hogy arról az időszakról teljes egészében a bizonyítványt ki is állítottuk. De ha azt mondjuk, hogy példá ul - amit itt Szakács László képviselő úr hiányolt, hogy a működő tőke, nevezzük úgy a fejlesztéseket meg valójában a gazdaság fejlődését - mennyit kapott 2010 előtt, az a nulla forinttal egyenlő. Egyébként a 2010 utáni felhasználásban pedig 6,3 milliárd f orintot kaptak a vállalkozók. Ebből volt egy nagyobb és még 82 kis- és közepes vállalkozót helyzetbe hozó támogatás. Ez már akkor az országos átlag, a 16 százalék feletti, hiszen ez már közel 30 százalékos, 29 százalékos részarányt jelent Csepelen, de ez i s 2010 után valósult meg ebben az időszakban. Ha most megnézzük azokat a kijelentéseket, amelyek arról szólnak, hogy mi lengte körül meg mi lengi körül az európai uniós fejlesztéseket, hallottuk ezt balról, jobbról, a korrupció jött mindig elő, akkor szint én csendben kellene maradni. Mert persze mondhatunk olyanokat - bocsánat, visszautalok megint Szakács László képviselő úrra leginkább , mondhatjuk azt, hogy működtek valami tanácsok, ezek a regionális tanácsok, fejlesztési tanácsok voltak, amelyek a pénz elköltéséről döntöttek. Én emlékszem ennek a regionális fejlesztési tanácsnak a szerepére, mikor fővárosi képviselőként a főpolgármester úr, akkor már Tarlós Istvánnak hívták, engem bízott meg, hogy vegyek részt ezeken az üléseken. Néhány ülésen részt vett em, és a finom kávén meg a négyöt pogácsán kívül semmi mást nem tudtam ott valójában csinálni, hogy ezeket megegyem, megigyam, mert egy büdös vas sem volt, mondjuk, a középmagyarországi régió kezében. Tehát gyakorlatilag semmiről nem sikerült soha döntés t hozni, mert nem volt miről dönteni, tehát az elvtársak kipucolták a kasszát. (Dr. Legény Zsolt: Ez konkrétan nem igaz!) Teletömték vele a négyesmetrófejlesztést, amit aztán most az OLAF 167 milliárd forint értékben vizsgált, és mintegy 59 milliárd forin tos sarunk is keletkezett ebben a tekintetben. Nagyon jó lenne, ha méltó jutalmukat megkapnák azok, akik ezt a helyzetet előállították. De egyébként, ha nézzük ezeket a korrupciós vádakat és mondjuk, nemcsak a metróberuházást, hanem tényleg a kisebbeket, a kkor Csepelen az az egyetlen projekt, amit elindítottak, ez az Adylakótelep rehabilitációja volt, ez közel egymilliárdos európai uniós támogatással valósulhatott volna meg, és a legelső vizsgálat, amikor polgármester lettem, amit egyébként az európai uni ós ügynökséggel együtt hajtottunk végre, az kimutatta, hogy ebbe beleterveztek 220 millió forintot, tehát több mint egyötödét, 22 százalékát a támogatásnak, amit szerettek volna eltalicskázni a fiúk. Ezért fölhívták a figyelmünket, hogy módosítani kell ma gát a projektet, amit sikerült is módosítani úgy, hogy ezt a 220 milliót meg tudtuk tartani, és ezt a 220 millió forintot egyébként még egyéb fejlesztésre lehetett ezen a lakótelepen megcsinálni. Tehát egyötödét rendszerszinten beletették a projektanyagba, hogy abból valószínűleg ők jól fognak járni. Ennyit körülbelül a korrupcióról. De van egy másik: a gerincút, a világ legdrágább útja. Ezen a gerincúton 3 milliárd forintba került egy kilométer. Ez nem autópálya, egy sima átmenő út Csepelen, amelynek az a célja, az lett volna a célja már egyébként az elvtársi időszakban is, mert már akkor is megtervezték, tehát még a tanácselnök feszített ott akkoriban, mint kaszáspók a lucernában, hogy meg fogják majd építeni ezt a gerincutat, aztán utána az összes, minden egyes önkormányzati választáson ezt megpróbálták az
