Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 27. hétfő (209. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról szóló politikai vita - ELNÖK: - DR. HADHÁZY ÁKOS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
963 (16.00) Sajnos az utóbbi a helyes válasz. A 90es években a privatizáció, liberalizáció mind az uniós csatlakozás érdekében törté nt, ami egyet jelentett iparunk feladásával, piacaink átadásával. Ez a folyamat a ’9498 közötti MSZPSZDSZkormány idején teljesedett ki. De tegyük hozzá, a parlament illetékes bizottsága, élén Orbán Viktorral, ebben közreműködött. Miért is ne? Hiszen ő a volt a Liberális Internacionálé alelnöke, és ezek a gazdasági eszmék neki teljesen megfeleltek. Az érdemi tárgyalásokat az Orbánkormány folytatta le, végül 2002 decemberében az elért tárgyalási fejezeteknek megfelelően a Medgyessykormány írta alá a szer ződést, ami nem mentesíti az alól, hogy egy olyan szerződést fogadtunk el, amely kódolta, hogy nem tudunk versenyképessé válni. A legpregnánsabb példája annak elfogadása, hogy az agrártámogatások 25 százalékról indultak el. Gyakorlatilag az EU akkori 15 ál lama azt tette, hogy kiterjesztette befolyását ennek a volt szocialista régiónak a területére, és leértékelve használta föl a humán és természeti erőforrásokat. Az európai ház közös építésére hívtak minket, de látnunk kell, hogy ami szerepet nekünk szántak , az nem a szalonba invitálás, hanem a cselédszobában maradás. Ez abban látszik, hogy a szakadék milyen módon nőtt az elmúlt időszakban is az úgynevezett centrumországok és a periféria között. A remélt kohézió maradt el, és a legfájóbb természetesen a bérs zínvonalban lévő szakadék. Amint említette Bana Tibor, hogy egy polgári kezdeményezéssel legalább addig el akarunk jutni, hogy szembesítsük az Európai Bizottságot azzal, hogy igen, amit reméltünk, amiben a magyar emberek is bíztak, nem abban bíztak, hogy m indenkinek lesz cukrászdája Bécsben, de valami felzárkózás következik - ez a kohézió gyakorlatilag nem történt meg. Visszatérve, a 201420as időszakban valóban a gazdaságfejlesztésnek kell az elsődlegesnek lennie. De milyen gazdaságfejlesztésé? Nem azokra a beruházókra van szükség, és számos beruházás komoly uniós támogatást kapott, akik milyen gazdaságot valósítanak meg: az Orbán Viktori gazdaságot. Idézem, amit Orbán Viktor mondott csábításként: „Magyarországon a munkaerő a minőségéhez képest meglepően olcsó, a munka törvénykönyve pedig rendkívül rugalmas.” Magyarul miről van szó? Gyertek ide, jól dolgoznak, nem kell kifizetni őket, és végtelenül ki is lehet őket használni. Nem ezt az orbáni gazdaságpolitikát kell megvalósítani európai uniós forrásokból! Bízunk benne, hogy talán, amit Lázár János mondott, azt megpróbálják megvalósítani, hogy a hazai, az értéket termelő és a munkabéreket is megfelelően fizető gazdasági vállalkozásokat fogják az uniós pénzből támogatni, mert ennek az országnak erre van szük sége. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, Balczó Zoltán európai parlamenti képviselő úr. Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat. Jelzem, ahogy az LMP képviselőcsoportja kérte, két felszólaló ismerteti a frakció álláspontjá t. Elsőként megadom a szót Hadházy Ákos képviselő úrnak. DR. HADHÁZY ÁKOS, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon bizarr ez a mai vitanap, ugyanis tulajdonképpen egy tanulmány eredményét tárgyaljuk meg, amit a KPMG készített. Megnéztem a közbeszerzési oldalon, hogy ezt mennyi pénzért tette, 350 millió forintért készítette el ezt a tanulmányt. Ha azt is megnézzük, hogy egy évvel korábban 24,9 millióért bízták meg, nagyon érdekes módon, éppen a nyílt közbeszerzés értékhatára ala tt, akkor már azt mondom, hogy tényleg érdekes lehet. Ezt a 350 milliót is úgy nyerte, ahogy a legtöbb közbeszerzést szokták nyerni, egyetlenegy pályázóból kapta meg gyorsított eljárásban a lehetőséget. Azonban nagyon elképesztő, amiről beszélünk. Tehát it t nagy sikerként mondják kormánypárti politikusok, hogy már az összes projektet kiírtuk, már most, ennek a ciklusnak az elején meghatároztuk azt, hogy mire fogjuk elkölteni ezt a pénzt. Ez olyan, mint ha azzal dicsekednénk, hogy mi ész nélkül tudjuk kidobá lni és elégetni ezt a pénzt. Egy hasonlatot hadd mondjak, olyan ez,
