Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 27. hétfő (209. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról szóló politikai vita - ELNÖK: - BANA TIBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
961 gazdaságfejlesztésre jut majd. Látható az, hogy ez nem fog teljesülni. De ami ennél is fontosabb, ha megnézzük, hogy kikhez jutnak ezek a pénzek, akkor bizony e zekből egy szűk kör tud részesülni, a Fideszhez becsatornázott oligarchák, pénztárosok azok, akik dörzsölik a tenyerüket, és ők azok, akik elégedettek lehetnek az elmúlt időszak tekintetében. Nőttek a különbségek és mélyült a szakadék ebben a költségvetési időszakban is, holott az Európai Unió fennen hangoztatja a kohéziós célt. Egy hónappal ezelőtt Günther Oettinger német uniós biztos, márciusban pedig Sigmar Gabriel német külügyminiszter beszélt arról, hogy Németország valójában jól jár azzal, hogy befize t az EUs kasszába, hiszen azok a fejlesztések, amelyek például a mi régiónkban is megvalósulnak, német anyagok, német gépek segítségével készülnek el, így tehát Németország vissza is kapja azt a pénzt, amit támogatásként ad. Ez egyértelműen a magyar válla latok megerősödésének ellenében hat. Továbbra is rendkívül magas a korrupció aránya a pályázatok terén, a haverok tudnak részesülni a támogatásokból, Mészáros és társai azok, akik dőzsölni tudnak. Nem volt az véletlen, hogy legutóbb, amikor Lázár János min iszteri meghallgatására került sor a bizottságunk ülésén, az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottságban, akkor én megkérdeztem, hogy miért nincs itt Mészáros Lőrinc, és ma is felteszem ezt a kérdést, hiszen ő lenne az, aki első kézből tudna a támogatás ok felhasználásával kapcsolatban érdemi információkat nyújtani. Nem a magyar gazdaság növekedését, hanem az oligarchákat szolgálják ezek a fejlesztési pénzek, így aztán nem is érhető el tartós növekedés, holott a gazdasági élet szereplőinek kiszámíthatóság ra, tervezhetőségre lenne szükségük, és a munkahelyteremtő, gazdaságélénkítő beruházásokat kellene középpontba állítani. Esett szó a kis- és középvállalkozásokról. Komoly ígéreteket fogalmaztak meg az ő helyzetbe hozásukra vonatkozóan is, de valójában azt láthatjuk, hogy ellehetetlenítik a működésüket, és a körön kívüli kkvk csak elvétve tudnak hozzájutni a támogatásokhoz. Szintén fontos lenne a kutatásfejlesztés területének erősítése, már csak azért is, mert azt alátámasztják statisztikai adatok, hogy az innovatív vállalatok nagyobb mértékben tudják növelni az alkalmazotti létszámukat, és ez a kis- és közepes méretű cégek esetében kiemelten jellemző. Tisztelt Országgyűlés! Alapvető szerkezeti probléma, hogy a forráselosztásban nincs verseny, az állami sze replők nagyprojektjei vannak túlsúlyban. A közszférára jut a legtöbb támogatás, az állam magára költ, közben pedig a kicsik nem tudnak részesülni ezekből a pénzekből. Idehoznám egyébként az épületenergetikai felújítások kérdését is, ahol azt láthatjuk, hog y a lakosság nem tud majd részesülni ezekből a támogatásokból, miközben intézményekre jutnak majd ezek a pénzek. S ha megvizsgáljuk azt, hogy mely települések tudnak részesülni a forrásokból, akkor bizony itt is láthatjuk azt, hogy a nem fideszes, tehát fü ggetlen vagy más színezetű polgármesterek által vezetett falvak, városok kevesebb mint a felét kapják a pénzeknek, mint azok a települések, ahol kormánypárti a polgármester. Az HEBC, a Magyar Európai Üzleti Tanács tagjaival számtalan alkalommal találkozunk bizottsági keretek között, sok vitánk is van velük, de azzal egyet tudok érteni, hogy egy országstratégiát mindenképpen meg kellene fogalmazni, amely a közép- és hosszú távú célokat felvázolná, és megadná azokat a fejlesztési irányokat, amelyek ciklusokon átívelően irányadóak lennének, hiszen olyan befektetéseket kellene középpontba állítani, melyek azokat a vállalkozásokat és munkahelyeket támogatják, ahol magas a hozzáadott érték. Így tudnánk csak egy erősebb gazdaságot teremteni. De az oktatás, az egész ségügy és a szociális rendszer területe is több támogatást kellene hogy kapjon. Ezek nélkül nem lehet érdemi előrelépést elérni. S ha már itt régiós összehasonlítások elhangzottak, akkor bizony látni lehet azt, hogy ezeken a területeken hátul kullogunk a s orban, szégyenpadon ülünk még a régiós összevetésben, középeurópai szinten is. Felháborítóan magas, kis híján 50 százalékos a kiemelt projektek aránya - mint utaltam rá, erről kicsit részletesebben beszélnék , amikor az történik, hogy a kedvezményezett gy akorlatilag verseny nélkül jut hozzá a pénzhez, ez előre le van játszva. Mondanom sem kell, hogy ez az eljárás növeli a
