Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 27. hétfő (209. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról szóló politikai vita - GELENCSÉR ATTILA jegyző: - ELNÖK: - LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a napirendi pont előadója:
950 valahol mégiscsak ideológiailag címkézett pénzek. Tehát a pénzek, a támogatás biztosítása mellett vagy mögött megvan egy világnézet, amely alapján ezeket a forrásokat, mondjuk, társadalm i felzárkózás, integráció, esélyteremtés területén ki kell osztani. Amikor az Emberi Erőforrások Minisztériuma forrásokat oszt, azoknak a forrásosztásoknak a megrendelői oldala jelen pillanatban Brüsszelben teljesen más világnézeti, társadalomszerkezeti fe lfogást, gondolkodásmódot képvisel, mint amiben mi próbáljuk az országunkat például a munkaalapú társadalom jegyében és érdekében megszervezni. Nyugodtan megnézhetik, hogy milyen támogatások mennének arra, hogy inaktívak támogatást kapjanak, miközben a kor mányzati politika az aktívak támogatására vonatkozik. Az európai uniós források egy jó részét fizette ki Magyarország - elsősorban a szocialisták kormányzása alatt - inaktív társadalmi csoportoknak, nem kis reményt kifejezve szavazatszerzés érdekében, mikö zben a mai társadalompolitika a munkaalapú társadalmat, a munka primátusát és az aktívak támogatását hirdeti. (15.00) Ha az előbbi összevetést részletezni szeretné m, akkor azt tudom mondani, hogy 2009 az azonos fejlesztési időpont, tehát ’04, ’09, ’14, ’17; 2009ben 74 százalék volt kiírva, most 99 százalék lesz, 2009ben 34 százalék volt megítélve, most 53 százaléknál tartunk, és kifizetve pedig 5 százalék volt 200 9ben, most pedig 21 százalék van kifizetve. Magyarországnak ezzel az eredménnyel már nem kell szégyenkeznie regionális vagy nemzetközi összehasonlításban sem, mert Magyarország március 31én úgy áll, hogy a V4országokból a legjobb eredményt produkálja, a mi azt jelenti, hogy a szerződéses kötelezettségvállalásokban, kifizetésekben Magyarország megelőzi Lengyelországot, Csehországot és Szlovákiát is, de egyébként minden más középeurópai kedvezményezett előtt járunk. Sőt, a 27, valamilyen szubvencióban része sülő országnál is előkelő helyen vagyunk a lehívások volumenét és nagyságrendjét illetően. Munkatársaim majd a vita során, illetve az önök rendelkezésére bocsátott irományokban már jelezték, hogy melyik fejlesztési irányra - agrártámogatások, vidékfejleszt és, környezetvédelem, energiahatékonyság, útépítés, vasútépítés tekintetében - milyen források állnak rendelkezésre, és mennyi forrást volt képes biztosítani az intézményrendszer 2017. március 31éig. Ha megengedik, akkor itt még szeretnék szóba hozni - ne m visszaélve a türelmükkel - most már csak egy témát, ami az önök kedvence, ez pedig a korrupció kérdésköre. Hiba lenne azt állítani, hogy ilyen volumenű források kiosztása esetében a korrupciót teljesen távol tudnánk tartani, a pénzek iránti fokozott érde klődést és motivációt teljesen távol tudnánk tartani az intézményrendszertől. Semmiféleképpen nem szeretném ezt állítani, mert ez nem fedné a valóságot, és őszintétlen lenne. Ellenben azt gondolom, hogy az európai érdek és a hazai érdek teljes egészében eg ybeesik, hogy a forrásokat szabályosan kell elkölteni, és a pénzzel el kell számolni, el kell számolni a hazai költségvetés felé, hiszen ez magyar pénz, a magyar költségvetés része, és el kell számolni az Európai Unió költségvetése felé is. Nehéz megítélni , hogy az ellenzék politikai termékét hogyan is kell kezelni, mert a számok nem igazolják és nem dokumentálják az ellenzéki képviselőtársaim valószínű mai délután is elhangzó nagyívű korrupciós politikai állításait. Ugyanis az ellenzék sorait gyarapítja és gazdagítja - csak egy példát mondok - egy csoport, amely megalapította a Korrupciókutató Központot, csak ellenzéki politikusok fémjelzik ennek az intézménynek a hitelességét, akik négy embernek a gazdasági tevékenységét vizsgálják, Mészáros Lőrinc, Garanc si István, Tiborcz István és Simicska Lajos érdekeltségét vizsgálják, és az összes magyar közbeszerzési és európai uniós forrásban nézik, hogy ők vajon milyen arányban részesednek a közpénzekből. Azt tudom mondani, hogy 2009től 201320142015. évig a legj elentősebb részesedésük nem haladta meg a 4,3 százalékot. Tehát amiről szó van a Parlament falai között az elmúlt két évben, amióta kormányzunk, az nem a pénzek 95 százaléka, hanem nagy jóindulattal és erős költői túlzással a pénzek 5 százaléka, amit egyál talán vita tárgyává tesznek. Amikor önök, az ellenzéki képviselők rendszeresen szóvá tesznek ügyeket - és készültem egy példagyűjteménnyel is, nagyrészt ehhez a körhöz köthető az összes
