Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 27. hétfő (209. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról szóló politikai vita - GELENCSÉR ATTILA jegyző: - ELNÖK: - LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a napirendi pont előadója:
945 Azt gondolom, hogy amikor 2004ben a fölzárkózás, a különbségek eltüntetése érdekében beléptünk ebbe a gazdasági érdek- és értékközösségbe, akkor Magyarország is hozott á ldozatot, nem csak azok a nettó befizető tagállamok, amelyek folyamatosan hozzájárulnak a fölzárkózási alapokhoz. Ugye, a két számot vagy a két gazdasági helyzetet akkor lehetne egymáshoz mérni, ha meg tudnánk azt pontosan becsülni, hogy Magyarország példá nak okáért milyen tőkedömpinget engedett rá az Európai Unióhoz való csatlakozás, piacnyitás, határnyitás jegyében az országra, vagy éppenséggel a magyar munkavállalók milyen könnyített pályával kerülnek elszipkázásra Magyarországról, vagy éppenséggel milye n szolgáltatások jönnek be vámok vagy különböző adók nélkül az országba. Akkor lehetne megmérni, hogy mi az, amit mi adtunk; mert mi is adtunk. Erre szeretném fölhívni nyomatékkal képviselőtársaim figyelmét, hogy amit kapunk, nem ajándék pénz, azért mi mag unk is megdolgoztunk, és mi is hozzájárultunk ahhoz, hogy az Európai Unió egységes piac, egységes közösség, egységes gazdasági erő lehessen. Hogy ezen ki mennyit nyert, az nehezen megítélhető a fejlesztéseknek ebben a fázisában. Azt gondolom, ma mindenki j ól jár ezekkel a forrásokkal. Jól járnak azok az országok, amelyek visszakapják ezt a pénzt, és jól járnak azok az országok, amelyek befizetik ezeket a forrásokat. Itt hozom szóba Oettinger biztos nyilatkozatát, aki azt mondta, hogy a nettó befizetők nettó haszonélvezők. Lengyel és a magyar nemzeti banki tanulmányok szólnak arról, hogy amikor példának okáért ebben a fejlesztési ciklusban Magyarország egy gépipari vállalkozást támogat azzal, hogy eszközt vásároljon, 8090 százalék esélye van annak, Lengyelor szágban és Magyarországon mindenképpen, hogy az európai uniós forrásból vásárolt gép német gyártású, német technológiát képvisel, és a német adófizetőket gyarapító vásárlás lesz. Tehát ez a forrás visszakerül a beszerzéseken keresztül, a fejlesztéseken ker esztül, a tulajdonokon keresztül, a cégeken keresztül, a kivitelezőkön keresztül. Ezért azt gondolom, hogy természetesen a nagy idea, a nagy eszme, a közös Európa érdekében sokakban van egy fölzárkózási képesség, és sokan mondják, hogy egységesen kell a hé tköznapi életet is élni, ugyanakkor nagyon megfontolt, jól kiszámított gazdasági érdekek is állnak ezen források mögött. (14.40) Mi az, amire nekünk a korábbi vitákat meghaladó módon is figyelnünk kell? A területi különbségeket hoznám itt szóba. Több fölsz ólalást is tettem, expozét is mondtam itt a parlamentben a főbb pénzek fölhasználásának célja tekintetében. Ha megkérdezik azt, hogy mi a kormány célja 2017ben, akkor a területi különbségek mérséklése. Milyen területi különbségekről beszélek? Orbán Viktor nem olyan régen itt az évadnyitó parlamenti beszédben azt mondta miniszterelnökként, hogy ha valaki megnézi Magyarország 1867 és 1990 vagy 2017 közötti GDPtermelő képességét, akkor pontosan látja, hogy a nyugati világ és Magyarország között a különbség s oha nem csökkent jelentős mértékben. Talán két alkalommal, a 10es évek elején, az első világháború kitörése előtt és a második világháború kitörése előtt közvetlenül értük el, alulról értük el vagy közelítettük meg Ausztria GDPjét. Sem előtte, sem azóta nem tudtuk ezt a szintet beérni, így aztán a keleteurópai országok és NyugatEurópa között komoly területi különbségek és azzal járó társadalmi következmények maradtak fönn. Ezek a területi különbségek mindenképpen mérsékelendőek. Ezek a források talán e bben segítenek. A KPMG tanulmánya választ ad, hogy az első ciklusban, amit a most hiányzó szocialisták terveztek meg, vajon ezek a források enyhítették vagy pedig növelték ezt a távolságot, de a távolság csökkentése cél. Egy magyar törvényhozási, parlament i képviselőnek vagy egy magyar végrehajtó hatalmi tisztviselőnek mi a dolga? Olyan politikát folytasson, amely közelebb viszi a magyar választópolgárokat azokhoz a bérekhez, ahhoz az életszínvonalhoz, ami NyugatEurópában van. Emlékszem még gyerekként, hog y a Kádárrendszerben azzal ámítottak bennünket, hogy a nyolcvanas években milyen relatív jólétben él a társadalom, és mindig elfogadták azt az
