Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 27. hétfő (209. szám) - Schmuck Erzsébet (LMP) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Miért csinál a kormány nukleáris hulladéktemetőt?” címmel - ELNÖK: - LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP):
932 pedig az atomerőmű területén halmozzuk fel. A nagy aktivitású atomerőműhulladék kezelése máig megoldatlan, és önöknek sincs jobb ötlete, mint hogy az atomszemetet különböző lerakatokban gyűjti Paks I., illetve a tervek szerint Paks II. területén, ráhagyva a veszélyt és problémát a következő generáció kra. A majdani végleges tárolót a Baranya megyei Boda területén tervezik felépíteni, de egyrészt a közeli Pécs lakosságával erről nem egyeztettek, másrészt a Nukleáris Alap forrásai az Állami Számvevőszék szerint nem lesznek elegendők a költségekre, harmad részt pedig az ÁSZ azt is megállapította, hogy a Nukleáris Alap nem egy elkülönített kassza, hanem csupán egy jövőbeni állami kötelezettségvállalás, ami további költségvetési kiadásokat tesz majd szükségessé a tároló építése idején. Mindezek miatt kérdezem : miként fogja mentesíteni a kormány a következő generációkat az atomerőművi energiatermelés hulladékkezelési költségeitől? ELNÖK : Köszönjük. Lázár János miniszter urat illeti a szó. LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter : Köszönöm szépen. Ige n tisztelt Országgyűlés! Szeretném megköszönni képviselőtársamnak a feltett kérdését. Szeretném tájékoztatni arról, hogy amikor Magyarország az Európai Unióhoz csatlakozott 2004ben, akkor többek között ahhoz az egyezményhez is csatlakozott, az Euratomegy ezményhez, amely meghatározza a kiégett fűtőelemek, a radioaktív hulladék elhelyezésének a rendjét, tehát nincs nemzeti hatáskör, illetve csak részleges hatáskör van a tekintetben, hogy bármelyik európai uniós atomerőműben a hulladékot hogy és hogyan kell elhelyezni. Erre vonatkozóan 2011 óta van érvényes szabályozás, amely azt a célt szolgálja, hogy a nemzetállamoknak arra kell törekedniük, hogy saját maguk oldják meg a hulladékanyag elhelyezését. Nemcsak a jövőben, hanem ma is fontos ez a kérdés, hiszen a mai válaszból kapjuk a jövő válaszát, tekintettel arra, hogy Magyarország ma is megoldja a kiégett fűtőanyag elhelyezését nem Magyarország területén. Vannak olyanok, akik szerint ez a legmegnyugtatóbb megoldás, és arra kell törekednünk, hogy hosszú távon is a kiégett fűtőanyagot Magyarországról elszállítsuk, mint ahogy erre most is van megállapodásunk. Ugyanakkor a kormány elkészítette a kiégett fűtőanyagok, radioaktív hulladékok elhelyezésének nemzeti stratégiáját, amely jóváhagyásra került az Európai Uni ó által. Szeretném arról tájékoztatni, hogy egy kutatási folyamat kezdődött el, hogy vajon Magyarországon az elhelyezés feltételei hol és hogyan állnak rendelkezésre. Ez valóban Baranya megyében zajlik, tudomásom szerint a szokásos hatósági engedélyezési e ljárásban. Az én rendelkezésre álló információim szerint, de meg fogom kérdezni a képviselő asszony állításában megfogalmazottakat is, minden szükséges egyeztetés megtörtént, és egyelőre nincs többről szó, mint egy kutatási engedély kiadásáról. Miért? Rész ben azért, mert van egy európai uniós kötelezettség, hogy majd egyszer valamikor a kiégett hulladékelemeket el kell helyezni. Ma tudomásom szerint az Európai Unióban, amelyben NyugatEurópában összesen 115 atomerőmű működik, sehol nincs tagállami hulladéke lhelyező. Mindenki máshol helyezi el a kiégett hulladékot - jegyzem meg, a 115 atomerőművel , tehát minden országnak rendelkeznie kell egy ilyen tervvel, de mégis minden ország megoldja, mint ahogy mi is meg fogjuk. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖ K : Képviselő asszonyt illeti meg a viszonválasz. SCHMUCK ERZSÉBET ( LMP ): Ezért nem lehet hosszú távra ígérgetni. Emlékszem még az állampárti időkből, amikor Paks I.gyel kapcsolatosan volt egy civil tiltakozás. Akkor azzal nyugtatgatták azokat, akik felvet ették ezt a problémát, hogy nem kell izgulni, majd Oroszország, a Szovjetunió visszaveszi a kiégett
