Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 27. hétfő (209. szám) - Magyar Zoltán (Jobbik) - a földművelésügyi miniszterhez - „Mit tesz a Kormány annak érdekében, hogy a gici tejüzem ne egy újabb elrettentő példa legyen?” címmel - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): - ELNÖK: - DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
917 S mindemellett nagyon helyes döntése volt a kormányzatnak, amikor 2014ben ágazati bérpótlékot, majd a következő évben bérkiegés zítést vezetett be, most pedig a következő években négy év alatt összességében 65 százalékkal növeljük az ágazatban dolgozók fizetését, ezáltal megbecsülve az ő munkájukat. Erről az önök időszakából sajnos nem lehet beszámolni. Köszönöm szépen. (Taps a kor mánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Beszámítottam az időkeretbe az általam elmondottakat. Magyar Zoltán (Jobbik) - a földművelésügyi miniszterhez - „Mit tesz a Kormány annak érdek ében, hogy a gici tejüzem ne egy újabb elrettentő példa legyen?” címmel Tisztelt Országgyűlés! Magyar Zoltán, a Jobbik képviselője, kérdést kíván feltenni a földművelésügyi miniszterhez: „Mit tesz a Kormány annak érdekében, hogy a gici tejüzem ne egy újabb elrettentő példa legyen?” címmel. Magyar Zoltán képviselő urat illeti a szó. MAGYAR ZOLTÁN ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! A rendszerváltás óta számos olyan felháborító esettel találkoztunk, ahol egy jó l működő magyar tulajdonú üzem leépül, megszűnik. Hol egy külföldi befektető érdekei miatt, hol pedig a pénzéhes politikai prostituált tulajdonos érdekei miatt. A vége persze minden esetben ugyanaz: a magyar gazdák, a magyar dolgozók, a magyar állam szívja meg, a beszállítók nem kapják meg a nekik jogosan járó pénzt, ők húzzák a rövidebbet. Az ezekkel a maffiamódszerekkel tönkretett üzemek sora rendre itt a parlamentben is előkerül egyegy felszólalás témájaként, de kormányzati szintről sajnos rendre elmara dnak a valódi lépések. Az elmúlt 27 évben gyakorlatilag szabadrablás folyt ezen a területen. Jól működő, egyébként profitképes cégekről, vállalkozásokról beszélek, amelyek ilyenolyan módszerekkel, de bizony tönkrementek. (13.00) Amíg önök és elődeik a zse büket tömték, és valódi érdemi lépéseket nem tettek, addig bizony ismételten ugyanazok a kárvallottak sora kerül elő minden ilyen esetben, akiket már felsoroltam. Egy ilyen újabb eset a gici tejüzem esete is, aminél a decemberi munkaleállás után várható vo lt, hogy bajba kerül. De most vélhetőleg kierőszakolt felszámolás következtében 60 ember veszítette el munkáját, és majdnem ugyanennyi beszállító is várja a pénzét. A családjukat is beleszámolva ez egy roppant nagy számot ad ki, arról nem is beszélve, hogy a magyar tejiparra nézve egy újabb végzetes csapás lehet. Adódnak tehát a kérdések, hogy miért csak ölbe tett kézzel ülnek, miért nézik azt, hogy magyar családok és velük a hazai tejtermelés tönkremenjen. Hogy lehet egy jogállamban azt kivitelezni egyálta lán, hogy a csőd előtti pillanatban jelzálogosítják magát a céget, hogy aztán a felszámolás során az járjon jól, aki végeredményben a csőd szélére juttatta az üzemet? Miért nem juttatják a környékbeli termelők tulajdonába, hogy végre azok legyenek a tulajd onosok, akik a további működtetésben érdekeltek? Ezekre várom államtitkár úr érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kérdésre Nagy István államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr. DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár :
