Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 20. hétfő (199. szám) - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításáról szóló törvényjavaslat tárgysorozatbavételi kérelmének vitája - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
92 A miniszterelnök urat szeretném megvárni a másik oldalról. ELNÖK : Kö szönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia. Tisztelt Országgyűlés, ezzel az azonnali kérdések végére értünk. Tisztelt Országgyűlés! Most előterjesztés tárgysorozatbavé teli kérelmének tárgyalása következik. Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításáról szóló törvényjavaslat tárgysorozatbavételi kérelmének vitája Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik képviselőcsoportja indí tványozta, hogy az Országgyűlés döntsön a Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításár ól szóló T/12895. számú javaslat tárgysorozatba vételéről. A tárgysorozatba vételt az Igazságügyi bizottság utasította el. Először megadom a szót az előterjesztők kép viseletében, ötperces időkeretben - tisztelettel kérdezem, hogy ki lesz az előterjesztők képviselője, nyomógombbal kérem bejelentkezni ilyen esetben. (Megtörténik.) Köszönöm szépen. Staudt Gábor frakcióvezetőhelyettes úré a szó. DR. STAUDT GÁBOR ( Jobbik ): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő javaslat nem más, mint egy mondattal kiegészített javaslata annak a zárószavazás előtt elbukott alaptörvénymódosításnak, amit eredetileg Orbán Viktor nyújtott be, aztán számos módosításon kellett keresztülesnie, hogy a Ház elé megfelelő módon zárószavazásra kerülhessen, de sajnos a legfőbb dolgot, a teljes megoldást nem sikerült elérnie ennek a javaslatnak, hiszen csak részlegesen kezelte volna azt a problémát, ami a bevándorlási helyzette l keletkezett Magyarországon, és csak részlegesen építette volna bele az Alaptörvénybe azokat a megoldásokat, amelyeket minden magyar állampolgár elvárt, és amelyeket egyébként a népszavazáson megfogalmaztak az emberek. Nem sikerült belevenni ugyanis azt, hogy ellenszolgáltatás fejében semmilyen módon ne lehessen beengedni és különösen letelepedési jogot ne lehessen adni külföldi állampolgároknak. Ez azért lett volna fontos, hiszen a letelepedési kötvény konstrukciójával, mint láthattuk, túlmentek a gazdasá gi konstrukción, és olyan személyek is megvásárolhatták ezt, kiderült utólag, például elítélt bűnözők, akik átjelentkeztek fél évre, és így rezidens státusszal tudták igazolni büntetlenségüket, büntetlen előéletüket. Nos, ha ilyen egyének kaphattak letelep edési jogot, akkor felmerül a kérdés, hogy ugyanígy ezt terroristák miért ne tehették volna meg, és ha a négyes szűrőt, amit oly sokszor hallhattunk ebben a Házban, gyakorlatilag elítélt bűnözők is könnyen kijátszhatták, azt mondhatjuk, hogy nem ért semmit . Azért is hamis az a vélekedés vagy az az állítás, amit a FideszKDNPs képviselők elmondtak, hogy ez csak gazdasági kérdés lenne - feltettem a kérdést már a bizottság ülésén is, és nem tudtak erre érdemben válaszolni, egyébként többször felmerült ez a ké rdés , hiszen ha ilyen konstrukcióban annak a kvótában szereplő 1300 menedékkérőnek az Európai Bizottság megvette volna a letelepedési kötvényt, akkor minden további nélkül bejöhettek volna. Mert erről van szó, és ráadásul még egy jó üzlet is lett volna, hiszen négyszeres kamattal kapta volna vissza a Bizottság a pénzt az ötéves futamidő végén, és nem arról van szó, hogy elbukták volna ezeket az összegeket. Tehát ha ez ilyen módon lehetővé válik, és ráadásul Erbílben nyitnak irodát, amikor az Iszlám Állam szétesőfélben van, több millió dollárral lépnek meg a vezetői, úgymond terítéken kínálják azt, hogy csak be kell sétálni, és már meg is lehet venni a kötvényeket. Egy ilyen helyzetben benyújtottuk november közepén a javaslatunkat, amely teljessé tette voln a a védelmet, és elhúzták az időt, december közepéig nem került még az Igazságügyi bizottság elé sem a
