Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 27. hétfő (209. szám) - Dúró Dóra (Jobbik) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Értjük egymást, Miniszter Úr?” címmel - ELNÖK: - CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára:
902 technológiai eszközök a nyelvtől is gyorsabb változást követelnek meg. Mindez óhatatlanul befolyásolja a közösségi kapcsolatokat, kiüresítve azokat, számuk ra például nehezebb a szemtől szembeni beszélgetés. A kihívást jelentő helyzet kezelésének stratégiáját a 2014ben a magyar nyelvi örökség gondozása és fejlesztése céljából életre hívott Magyar Nyelvstratégiai Intézet lenne hívatott kidolgozni és azt követ kezetesen végigvinni, a társadalom számára érzékelhető és értékelhető módon megvalósítani. A biztatóan hangzó célkitűzéseket tartalmazó kormányrendelet azonban ugyan három éve hatályos, a fentiekben említett sürgető helyzetnek a kezelésére eddig semmilyen kézzel fogható eredményt nem tud felmutatni sem az intézet, sem a kormány. A MANYSI honlapját, illetve programpontjait átolvasva sehol nem találkozhatunk a kérdéssel kapcsolatos állásfoglalással. Nehezen érthető, hogy miért nem kezelik kiemelten a fiatalok kommunikációjának radikális megváltozását. Érthetetlen, hogy miért nem készítettek még felméréseket a jelenségről, és miért nincsenek elképzeléseik annak kezeléséről. Mindezek alapján kérdezem államtitkár urat, milyen konkrét lépéseket tesz a kormány azér t, hogy a nyelvi értékvesztést mérsékelje. Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő asszony. Megadom a szót Csepreghy Nándor államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr! CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitk ára : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Egyrészt engedje meg, hogy megköszönjem a kérdésfelvetését, ami alkalmat ad arra, hogy a Magyar Nyelvstratégiai Intézet eddigi eredményeiről beszéljek. Azt gondolom, hogy abszolút egyetértü nk abban a tekintetben is, hogy valóban, a nyelv egyszerűsítése egy olyan folyamat, ami a magyar nyelv tekintetében komoly veszélyeket hordoz magában. A Nyelvstratégiai Intézet alapvetően három területen próbált meg és tett eddig lépé seket. Az egyik, megnézni azokat a nemzetközi kihívásokat is, amit a digitalizáció okoz például a magyar nyelvben és a magyar nyelven keresztül az egyszerűsítés tekintetében, hogy ezt hogyan, miként lehet egy nemzetközi trendként, és hogyan, miként lehet e gy, a digitalizációt mint eszközt is vagy mint pozitív tendenciát is használva egy visszafordítandó folyamatként értelmezni. Azt gondoljuk, hogy a nemzeti Nyelvstratégiai Intézet ’14es létrehozása több célt is támogatott, többek között ezeknek a folyamato knak a kellő időben történő beazonosítását, ami lehetővé teszi az ez ellen történő lépéseket. Egyrészt a tankönyvek területén nem véletlen, hogy a nemzeti Nyelvstratégiai Intézet, illetve a Magyar Nyelvstratégiai Intézet egyegy kollégája részt vesz a tank önyvek összeállításában, és abban a bizottságban is, amelyik a Nemzeti Tankönyvtanácsban azt a munkát elvégzi, hogy hogyan lehet a több generáción keresztüli kommunikációt, illetve korábbi generációk megértését ebben a fiatal generációban támogatni. A mási k fontos kérdés, hogy ha már bürokráciacsökkentésről beszélünk, hogyan leszünk képesek arra, hogy ne csak több szabályt tegyünk a magyar állampolgárok, a magyar nemzet tagjainak a nyakába, hanem ezt értelmezhetően tegyük meg. Ezért a Miniszterelnökségen be lül megindult egy munka, amelyben nyitottságot mutatunk bármilyen kezdeményezésre, ami pont arra szolgál, hogy a magyar közigazgatás, bürokrácia nyelvezete hogyan tud valóban értelmezhetővé és felfoghatóvá válni az egyszerű, hétköznapi emberek számára. Val ljuk be őszintén, mi, akik itt ülünk az Országgyűlésben, sem mindig tudunk egyszerűen értelmezni egyegy jogszabályt vagy egyegy törvénytervezetet. Ezért az a kezdeményezés, amit ön is felkarolt és támogat, azt gondolom, egybecseng a nemzeti Nyelvstratégi ai Intézet irányaival. A Magyar Tudományos Akadémiával együttműködve kell egy olyan stratégiát kidolgozni, ami hosszú távon megnyugtató képet és jövőt ad arra, hogy a magyar nyelv nemcsak volt és van, hanem lesz a jövőben is.
