Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 21. kedd (208. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP):
841 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Három éve írta alá Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal titokban az atompaktumot, és azóta nincs válasz a magyar gazdasá gpolitikát és külpolitikát évtizedekre meghatározó alapkérdésre, hogy miért ragaszkodnak olyan csökönyösen a bővítéshez. Amit ma tudhattunk erről a beruházásról, annak alapján racionális magyarázat nincs rá, amit pedig sejtünk róla, annak alapján minden er őnkkel azért kell küzdeni, hogy megakadályozzuk ezt az őrült tervet. Azt sem tudjuk továbbá, hogy miért kellett az országot gúzsba kötő egyezményt 2014 januárjában aláírni. A megállapodás nem volt előkészítve. A parlament és a szakma még csak a beruházás s zükségességének és lehetőségének megvizsgálására, nemzetközi tender kiírására, a technológiák és a szállítók megversenyeztetésére készült. Orbán Viktor ehelyett mindenkit meglepve egy végleges konstrukcióval, egy kísérleti, még sehol a világon ki nem prób ált, számos műszaki problémával küzdő reaktortípussal, és egy felmondhatatlan, nem különösebben kedvező orosz óriáshitellel tért haza Moszkvából. Nem értjük, hogy miért, mert a kormány érvei sorra akadnak fenn a valóság szűrőjén. Most én négy tételt sorolo k fel. Először: nem igaz, hogy az olcsó áram miatt köttetett meg a paktum, mert a Rothschildtanulmány óta papírunk van róla, hogy a Paks II.ben termelt áramnak drágának kell lennie, különben a beruházás sosem fog megtérülni. Kettő: nem igaz, hogy azért, mert jó üzlet, hiszen az Európai Bizottság szerint a projekt állami támogatásra szorul. Mellesleg magánpénzből sehol sem épül a környezetünkben atomerőmű, mindenhol közpénzt vesznek hozzá igénybe. A magántőke a sokkal jobb megtérülési mutatókkal rendelkező nap- és szélenergiába fektet. Harmadsorban pedig nem igaz, hogy az áramellátás biztonsága miatt, hiszen a biztonságos energiatermelés célját sokkal hatékonyabban szolgálja egy decentralizált, sokféle energiaforrásra támaszkodó energiarendszer, mint ha az ország áramellátásának 6070 százalékát egy ponton, egyetlen erőműben termelik meg. Az utóbbi esetben egyetlen terrortámadás, műszaki hiba vagy természeti katasztrófa az egész energiaszektort, a teljes gazdaságot és a lakosságot is padlóra küldheti. És ter mészetesen az sem igaz, hogy az energiaimportfüggőség csökkentése végett, hiszen Magyarország éppen Oroszországtól függ szélsőséges mértékben az energiabehozatal terén. Ezt a függőséget nem lehet egy orosz hitelből, orosz technológiával, orosz közreműködé ssel épülő, orosz üzemanyagot használó atomerőművel csökkenteni. A bővítés ellenkezőleg éppen hogy növelni fogja a kiszolgáltatottságunkat. Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen a paksi talánynak is van megfejtése. Egyrészt egyértelmű, hogy Putyin elnök kézben tartja Orbán Viktort, a bővítési projekt nem magyar érdeket szolgál, és nem Magyarország lesz a haszonélvezője. Az orosz gazdaság évek óta pang. Rá vannak szorulva minden kisebbnagyobb exportsikerre, és egy uniós tagállamnak eladott atomerőmű már az ottani GDPben is érzékelhető. Ez legkésőbb Putyin februári budapesti vizitje óta mindenki számára nyilvánvaló, amikor az elnök rámordult Orbán Viktorra, hogy szó sem lehet az orosz óriáshitel kedvezőbb kamatozású piaci hitellel történő kiváltására, mik özben a magyar kormány évek óta hangoztatja, hogy a piaci hitel sokkal olcsóbb lenne. A másik ok pénzügyi természetű. A bővítési beruházásból lecsíphető korrupciós hasznot a szakértők 400600 milliárd forintra becsülik, és a Fideszközeli gazdasági holdudva rnak is jól jönnek a várható megrendelések, miután a kormány 2018ra eltapsolja az összes uniós forrást. Okok tehát vannak, elfogadható indok azonban nincs. Magyarország jövőjét nem határozhatja meg fél évszázadra sem az orosz érdek, sem a Fidesz oligarchá inak kapzsisága. És nem is dönthetnek helyettünk sem Putyin, sem Orbán Viktor, sem Mészáros és társai. Az értelmetlen atomerőműbővítés sorsáról népszavazásnak kell ítéletet mondania.
