Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 20. hétfő (207. szám) - Az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosításának tilalmáról, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SZABÓ SZABOLCS (Független):
826 horogkereszt et is honnan és miként bányászták elő annak idején a náci Németországban, illetve már azt megelőzően is. Ebből adódik az a probléma, amire itt többen utaltak, de benne van magában az előterjesztés szövegében is, hogy a strasbourgi bíróság és a magyar Alkot mánybíróság döntése nyomán született meg az a törvényi szabályozás, amire én is utaltam az előbb, és amire itt többen már utaltak képviselőtársaim közül is, hogy nem lehet általánosságban betiltani bizonyos szimbólumokat, és ez egy nagyon fontos jogelv. Ez zel megy szembe ez a mostani törvénymódosítás, mert voltaképpen ez egy általános tiltás, azzal a megkötéssel, hogy majd ha valaki esetleg kéri, akkor fordulhat igénnyel a kormány felé, hogy rá mégse vonatkozzon, azt majd megfontolják, és ha egyetértenek ve le, akkor igazat adnak neki, ha nem, nem. Meg van fordítva a dolog, tehát a feje tetejére állították ezt az egészet. És el is jutottunk odáig, hogy akkor tényleg arról van szó alapesetben, hogy itt a Heineken és a Csíki Sör vitájának a leágazódásáról beszé lünk. Nem nagyon akarok ezzel hosszasan foglalkozni, itt már elhangzott minden a képviselőtársaimtól. Ennek sokféle olvasata van. Valóban lehet úgy olvasni, hogy a kis magyar székely cég küzd a nagy multi ellen; ennek a narratívának is van bizonyos igazság tartalma. Le lehet fordítani úgy is, hogy a kis magyar székely cég ellopta a nagy nemzetközi cég védjegyét; ennek is van bizonyos igazságtartalma. Aztán Erdélyben olyanokat is pletykálnak, hogy ez a bizonyos cég, ami Csíkszentsimonon működik, és elég nagy részben egy holland cég a tulajdonosa egyébként, szóval pletykálják azt, hogy voltaképpen Fideszhez közeli oligarcha pénze van benne; még az is lehet, hogy ebben is van igazság, tehát fogalmam sincsen. A lényeg az, hogy sokféle narratívája van ennek a tört énetnek, és az nagyon rossz irányba vezet szerintem, ha a Magyar Országgyűlésben akarunk törvényalkotással beleszólni a két cég vitájába. Azért egy jogállamban mégiscsak azért vannak bíróságok, hogy ha nekik vitájuk van, akkor vonuljanak el a bíróságra, vi gyék az ügyvédeiket, érveljenek, és amelyiknek igaza van, akkor az majd győz. Ezt nem nagyon lehet máshogy megoldani. Itt miniszter úr utalt is rá, hogy de a Heineken például nem úgy akarta megoldani a dolgot, hogy tárgyalással egyezzenek meg. Már nem azér t, de a dolog egészen pontosan úgy történt, hogy ráborították az asztalt a Heinekenre. Tehát a kormányzat részéről olyan kommunikációs boom volt azonnal az után a bizonyos romániai bírósági döntés után, amit nehéz máshogy érzékelni. Ahol én felnőttem gyere kként, ha valaki bement a kocsmába, és azzal kezdte, hogy fölrúgta az asztalt, akkor az nem csodálkozott, ha utána megverték. Tehát utána nehéz azt mondani, hogy de én békével jöttem. Ez a fő probléma. Mégiscsak - itt elhangzott többször - a kormány straté giai partneréről beszélünk. Nem hiszem, hogy ne lehetett volna leülni úgy, hogy elhívják akár a hollandiai igazgatóságnak vagy elnökségnek valamilyen magas rangú beosztottját, elhívják ennek a csíkszentsimoni cégnek valamilyen vezetőjét, és elkezdenek arró l beszélni, hogy oldják ezt meg. Mert nyilván ez senkinek nem jó, azt lássuk be. Ez a helyzet, ami kialakult, nem jó sem a csíkszeredai sörgyárnak, ami a Heineken tulajdonában van, nem jó az Igazi Csíki Sör gyártójának sem, nem jó nyilván az ott élő magyar oknak sem, nem jó a Magyarországon élő magyaroknak sem, meg nekünk sem, mert ezzel kell itt foglalkozni, mert igazából ez nem a Magyar Országgyűlés kompetenciája szerintem. A kormánynak olyan értelemben lenne ebben kompetenciája, hogy segítse megoldódni ez t a problémát vagy segítsen tárgyalni. De szerintem ez sehova nem fog vezetni, ha „védjegyre védjegyüggyel válaszolunk” reakcióval próbáljuk meg kikényszeríteni. Mert mi fog történni? De most ezt komolyan kérdezem. Ha ezt csináljuk sokáig a Heinekennel, ak kor mi fog történni? Bezárja a Soproni Sörgyárat, például? Vagy nem tudom, eladja valakinek? Egyáltalán mit gondolnak, hogy hova fog ez így elfutni? Nehéz erre igazából, azt gondolom, bármit is mondani, és nyilván nem is gondolták végig azok sem, akik bete rjesztették ezt a törvényjavaslatot, mert ilyen politikai kampánynak, vagy nem tudom, ilyen kommunikációs fogásnak tök jó, én ezt aláírom, meg föl lehet rá építeni nagyon sok mindent,
