Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 20. hétfő (207. szám) - Schmuck Erzsébet és Sallai R. Benedek (LMP) - a miniszterelnökhöz - „Miért a multik érdekét védi a kormány Brüsszeltől?” címmel - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
773 Ott van a másik táma dás is, amiről a miniszterelnök úr beszélt, ez a munkahelyteremtési támogatások elleni brüsszeli cselszövés. Ez alatt a hazai nagyvállalati támogatásokat értheti a gazdasági tárca - az írásbeli válaszból ez derül ki. 2015ben 3 milliárdot, de tavaly, 2016ban már 24 milliárdot költött a kormány arra, hogy a nagy multicégeket közvetlenül támogassa. Olyan támogatásokról beszélünk, ami a cégeknek 20 millió forintot ad munkahelyenként, miközben a kis- és középvállalkozásoknak 1,53 millió forint jut egyegy lét rehozott munkahelyre. Nyilvánvalóan ezekre a támogatásokra nem leselkedne veszély, de a brüsszeli terv irányából a versenyszabályok miatt ez a megszüntetésre irányulna, de a miniszterelnök meg akarja védeni a multiknak juttatott támogatásokat. Nyilvánvalóa n nagyonnagyon nehéz kérdés az, hogy ha ilyen tervek vannak, akkor az európai szociális pillér, a szociális munkavállalói jogok kiegyenlítése, közelítése az Unión belül - a miniszterelnök úr, a szuverenitás álcája mögé bújtatva, valójában mégis mi ellen k üzd? Gyakorlatilag az ellen küzd, hogy megtarthassák a multiknak nyújtható támogatásokat, lehetőleg alacsonyan lehessen tartani a béreket, és nyilvánvalóan ez irányú társadalompolitikai céljaikkal továbbra is csak a milliárdosokat tudják támogatni. Ez is c sak arról árulkodik, hogy a kormányfő még mindig az alacsony bérekben, a kizsákmányolható munkaerőben látja a versenyképesség forrásait. Tisztelettel érdeklődünk, hogy a multik érdekkijárójaként Magyarország miniszterelnöke Brüsszelben miért nem a magyar á llampolgárokat képviseli. Erre várjuk tisztelettel a válaszát. Köszönöm szépen. ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Mint említettem, a választ Cseresnyés Péter államtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon, államtitkár úr! CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági m inisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nem értem azt, hogy mi a bajuk önöknek azzal, hogyha minden érintett esetében csökken a társaságiadókulcs, így csökkennek az adók. Vagy mi a baj azzal, hogy Magyarországon növekszik a foglalkoztatottak száma, és ezt támogatja a kormányzat? De nézzük a kérdésére adott válaszban tételesen azokat az érveket, amelyek a munkahelyek támogatásáról szólnak, vagy hogy éppen az adók miért csökkennek Magyaror szágon. A kormány fontosnak tartja a közvetlen adók, így a társasági adók tekintetében is a meglévő tagállami szuverenitás fenntartását. Azzal kell azonban szembesülnünk, hogy egyre többször jelenik meg az a szándék az Unióban, hogy az adópolitikát a tagál lamok helyett a nemzetek feletti szintre emeljék. (15.40) A kormány azonban olyan adópolitikai változtatásokat hajt végre, amelyek szorosan és következetesen illeszkednek az elmúlt években megfogalmazott hazai gazdaságpolitikai, adópolitikai é s foglalkoztatáspolitikai célkitűzésekhez. Ezen célkitűzések elsődleges szempontja az, hogy az adóstruktúra úgy alakuljon át, hogy abban a munkát terhelő közterhek aránya csökkenjen, a forgalmi, fogyasztási adók szerepe növekedjen. A társaságiadókulcs egy ségesen 9 százalékra csökkent 2017től, amely lépés hazánkat ebben a tekintetben az EU egyik legversenyképesebb államává teszi, ami a befektetőknek a beruházásösztönző kedvezmények mellett rendkívül fontos, és nemcsak a külföldieknek, amit ön sugallni prób ál, hanem a hazai magyar vállalkozásoknak is, hiszen így jelentős összegeket tudnak fejlesztésre, beruházásokra fordítani. Így határozottan vissza kell utasítanom azt a felvetést, amely szerint az egységes 9 százalékos társaságiadókulcs bevezetése csak né hány multicégnek lenne hasznos. Tájékozódjon a hazai magyar vállalkozásoknál is e tekintetben. Mindezek alapján megállapítható, hogy a kormány az eddigiekben is valamennyi vállalkozás vonatkozásában dolgozott az adócsökkentésen, nemcsak a vállalkozások egy meghatározott csoportjának érdekeit vette figyelembe, hanem a magyar emberek érdekét, ezzel is hozzájárulva a munkavállalók és a vállalkozások versenyképességéhez. A magyar emberek érdeke igazán akkor
