Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 20. hétfő (207. szám) - Tukacs István (MSZP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Hol van a béremelés?” címmel - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
768 Tetézi még a bajt, államtitkár úr, az, amivel jómagam is csak most szembesültem, hogy a szakdolgozók nagy része, aki ugyanazt a munkát akarja végezni, mint eddig, ugyanúgy akar gyógyítani, mint eddig, de szeret ne a bérfejlesztés reményében lépni egyet a bértábla sávjai között, arra van kényszerítve, hogy súlyos százezrekért végezzen el tanfolyamokat. Államtitkár úr, ez rettenetes nagy baj. Tehát nem elég, hogy ezek az emberek sokkal kevesebbet keresnek, mint a m agyarországi átlag, ráadásul még százezreket fizetnek ki azért, hogy egyáltalán lehetőségük legyen arra, hogy pénzt kereshessenek. (15.20) És végül: nagyon sokan panaszkodnak arról, hogy a pályakezdők és a több évtizede pályán lévők közötti bérkülönbség sz inte eltűnt, összezsugorodott, nincs már, ami vonzást jelentsen azoknak, akik a pályára akarnak lépni, és elégedetlenek azok is, akik több évtized munkáját nem érzik megbecsülve. Államtitkár úr, a kérdéseim tehát adódnak. Miért nem ellenőrizték rendesen, h ogy mindenki megkaptae a pénzét? Miért kell rákényszeríteni az embereket arra, hogy pénzeket fizessenek ki a boldogulásukért? Mit gondolnak önök arról a bértábláról, amely nem tartalmaz különbségeket? Elnök úr, köszönöm a szót, köszönöm a lehetőséget. (Ta ps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ Rétvári Bence államtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tis ztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, sokkal kellemesebb vita mindig, amikor arról beszélünk, hogy kinek mennyivel nő a bére, miért nő valakinek többel, miért nő valakinek több ütemben, mint az a vita, amit 2010 előtt kellett lefolytatni a Házban, amikor a szocialisták és a szabad demokraták elvettek az egészségügyben dolgozóktól egyhavi bért, vagy elbocsátottak több mint tízezer ott dolgozó embert, vagy ágyak ezreit szüntették meg. Ehhez képest most szerencsére már azt nézzük és azt ellenőrizzük, h ogy vajon minden kórházba, abból a 80 milliárd forintból, amit az idei évben többletként biztosítunk csak bérre az egészségügyben, eljutotte az a 26 százalék, 12 százalék vagy jövőre a 8 és 8 százalék, amit mindenkinek meg kell kapnia, vagy az orvosoknál ez a 107+100 ezer forint valóban megérkezette, amelynek a költségvetési fedezete fennáll. Nem hiszem, hogy a tisztelt képviselő úr talál még egy ilyen időszakot Magyarország történetében, amikor egyik évről a másik évre a nemzeti össztermék fél százalékáv al nőtt az egészségügyre fordított kiadások összege. Szerencsére Magyarország most már ilyen helyzetben van, a jó gazdaságpolitika megteremtette annak az alapját, hogy a költségvetés az egészségügyre is, GDParányosan is érezhetően, többet tud fordítani. T ermészetesen megvoltak 2010 óta is a többletráfordítások, hiszen minden évben az infláció fölött nőtt az egészségügyi ráfordítások összege, de ilyen léptékű, a nemzeti össztermék fél százalékát elérő nem nagyon volt, és valóban ennek a gerincét elsősorban a béremelés jelenti. Ez nem egy olyan béremelés, amit vizitdíjból meg kórházi napidíjból kíván előteremteni a kormányzat, nem az egészségügy privatizációján keresztül ígéri azt meg, hogy ha majd privatizálva lesznek az egészségügyi szolgáltatások, akkor ma jd valakiknek magasabb bére lesz, hanem igenis a közszolgáltatási rendszerben, a kockázatközösségi rendszerben, a biztosítási rendszerben tudja azt garantálni a magyar kormány, hogy nem vizitdíjjal, nem külön befizetésekkel, nem büntetésekkel, nem privatiz ációval, hanem így sikerül a béreket emelni. Erre egyébként régóta nyilván szükség is volt, de mutatja azt, ennek pozitív visszajelzése van, hogy nemcsak az orvosok esetében, hanem most már az ápolók esetében is csökkent azoknak a száma, akik frissen végze tten, a diploma megszerzése vagy a végzettség megszerzése után külföldi munkavállaláshoz kérnek engedélyt. Az ápolók esetében 15 százalékkal csökkent ez a szám, az
