Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 20. hétfő (207. szám) - Schmuck Erzsébet és Sallai R. Benedek (LMP) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Ki fizeti a paksi veszteséget?” címmel - ELNÖK: - CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára:
763 a legrosszabb beruházás. Nyilvánvalóan az, amit a FideszKDNP csinál, hogy politikai eszközökkel ellehetetlenítik azt, hogy minden egyes magyar állampolgár egy energiaönrendelkezést valósítson meg, és akár napelemekkel, akár öntevékeny energiaellátó rendszerekkel segítsen egy tartós, fenntartható rezsicsökkentésben, ezek a politikai eszközök alapvetően mindezt gátolják. Tehát önök betiltották a szélerőművek építését, ezzel kizárták a legolcsóbb alternatívát, hiszen Magyarországon a legolcsóbb áramot jelenleg nem a régi paksi blokkok, hanem az orbáni tiltás előtt épült szélkerekek termelik. Büntetőadót vetettek ki a napelemekre , akár többfélét is ki lehet vetni, lehet fékezni az európai energiauniót, vagyis az energiapiacok összenyitását is, de jelen pillanatban ennek ellenére az Orbánkabinetnek egyetlen számítása van csak a paksi bővítés megtérüléséről, egy olyan tanulmány, am it a Rothschildbankház készített, de ezt is minden bizonnyal olyan drágán, hogy azóta sem merik elárulni az árát. Ez a méregdrága propagandaanyag azt is tartalmazza a szövegben, illetve grafikusan ábrázolva, hogy a bővítés csak abban az esetben térülhet m eg, ha a blokkok megtérülése után érdemi, drasztikus áramáremelés következik be. Legalább kétszeresre kell emelni a jelenlegi árat, amennyiben Paksot megépítik, hiszen különben örök időkre egy közpénz által finanszírozott, veszteséges áramtermelést állítan ak elő. Nyilvánvalóan ez azért kérdés, mert lehet az egységes európai fellépés helyett különalkukat kötni oroszokkal, meg lehet azt, hogy önöknek orosz üzletemberek mondják tollba a jogszabályokat, ennek ellenére elszabotálni az okos mérés és az okos hálóz atok meghonosítását nem célszerű. Ezeknek a praktikáknak három közös tulajdonságuk van: mindegyik fölfelé tolja az áram árát, amit önök megvalósítanak, és mindegyik ellentétes a magyar energiafogyasztók érdekeivel, az Orbánkormány mégis mindegyiket alkalm azza. Tisztelettel kérdezem, hogy az Európai Bizottság által rögzített támogatási tény, a közpénzfelhasználás… - a nyilvánvalóan a Rothschildbankház által is alátámasztott drágább energiaárakkal mégis hogyan tervezik mindezt megvalósítani úgy, hogy ezek t eljes mértékben veszteséges és rossz beruházások. Mivel kell megbarátkozni a magyar fogyasztóknak a következő 60 évre? Tartósan dupla ekkora árral, tartósan egy XX. századi technológiával, vagy van esélye esetleg, hogy a magyar társadalom véleményt nyilván ítson erről az energetikai jövőképről? Erre várom tisztelttel a válaszát. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ Csepreghy Nándor államtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon, államtitkár úr! CSEPREGHY NÁNDOR, a Minisztere lnökség államtitkára : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a szót és az LMPnek a lehetőséget, hogy beszélhetek a paksi bővítésről. Méghozzá azért, mert az LMPvel ezt a vitát már régóta folytatjuk, és az LMP sok mindent figyelembe szo kott venni ennek a vitának a lefolytatásakor - egyetlenegy dolgot, a tényeket nem. Ha képviselő úr és képviselő asszony elolvasták volna a teljes bizottsági anyagot, amit az Európai Bizottság elküldött a kormánynak, akkor látták volna azt az anyagban, hogy az Európai Bizottság anyaga nem veszteségről beszél. Az Európai Bizottság anyaga nyereségről beszél. Arról beszél az Európai Bizottság, hogy a magyar kormány a paksi kapacitásfenntartó beruházáson keletkező nyereséget hogyan, milyen szabályok mentén tudja felhasználni. Ja, hogy ez a nyereség nem akkora, mint amekkorát egy piaci befektetőnek megérné vállalni, ez így van. De az állam nem is piac. Volt már olyan miniszterelnöke Magyarországnak, aki úgy gondolkodott, hogy Magyarországot úgy kell irányítani, mi nt egy részvénytársaságot, pártjával együtt bele is bukott ebbe a magatartásba. Mi volt a kormány szempontja, és mi a kormány szempontja jelen pillanatban, amikor az energiaköltségekről beszél? Fenntartható áron ellátásbiztonságot garantálni. 2010ben, ami kor az Orbánkormány átvette az ország irányítását, akkor Magyarország az Európai Unió egészét tekintve