Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 20. hétfő (207. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
736 ugyanaz a Szocialista Párt, amely nem a gyerekekre figyel oda, hanem a nemzetközi cégeknek az érdekére figyel oda, és aki egyébként a kormányzása alatt Andy Vajna kaszinókoncesszióit minden egyes alkalommal (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.) meghosszabbította. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. - Kunhalmi Ágnes: Leszakad a plafon!) ELNÖK : Az államtitkár úrnak köszönöm a türelmet. Bang óné Borbély Ildikó képviselő asszony, most legyen szíves rám figyelni! Elmagyarázom a házszabályt. (Derültség a kormánypártok soraiban.) A házszabály napirend előtti hozzászólásra vonatkozó része arról szól (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.) , hogy ön meg a képviselőtársai elmondhassák a véleményüket, álláspontjukat egy konkrét ügyben. Ez nem a kérdezés műfaja, az más helyen szerepel a házszabályban: interpellációt, azonnali kérdést vagy kérdést lehet feltenni a kormány tagjaihoz. Ha önnek a felkészülése id ején nem volt elég ideje arra, hogy végiggondolja, hogy mit akar megkérdezni az önnek rendelkezésére álló öt percben, akkor kérem, hogy a legközelebbi alkalommal több időt fordítson a napirend előtti felszólalásának a megfogalmazására, és ne menet közben k iabálja bele azt a parlament üléstermébe, amit akkor, amikor önnél volt a szó, elfelejtett megkérdezni. Viszontlátásra! (Bangóné Borbély Ildikó: Ne oktasson ki, elnök úr!) Tessék viselkedni, ahogy Józsa úr mondta ön mellett. (Korózs Lajos tapsol.) Most ped ig napirend előtti felszólalásra következik Sallai R. Benedek képviselő úr, az LMP képviselője: „Vane határa a kormány politikai felelőtlenségének és a nyilvánosság félrevezetésének?” címmel. Parancsoljon, képviselő úr! SALLAI R. BENEDEK ( LMP ): Nincs. Kös zönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm szépen a felszólalás lehetőségét. Köszönöm szépen, hogy Rétvári Bence államtitkár úr után beszélek; ő zöldségeket beszélt, én zöldségekről beszélek, mégpedig a zöldségfogyaszt ásról és magyarországi hátteréről. A Debreceni Egyetemen zajlott kutatás került publikálásra nemrég, ahol teljesen világosan kiderült, hogy a hazai zöldségágazat - beleértve a termesztett gombát is - az EUcsatlakozás utáni időszakban évenként 1,8, illetve 2,1 millió tonna termést adott ki, és ez azóta egy folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Az utóbbi években folyamatosan csökkenő tendencia mellett 2014ben, 2015ben tovább romlott ezek magyarországi termelésének a helyzete, és azt lehet mondani, hogy a z uniós csatlakozás utáni időszakra nagyjából Magyarországon most kétharmadnyi, mezőgazdaságból kikerülő konzervnyersanyagra és zöldségnyersanyagra tekinthetünk. A magyar zöldségpiac összeomlott. Gyakorlatilag folyamatosan csökken a magyar termékek előállí tása, ennek megfelelően a magyar polcokon is egyre kevesebb az ilyen termék. Ezt nem mi állítjuk, hanem a Debreceni Egyetem kutatói állítják, hiszen gyakorlatilag az, amiről nagyon sokszor sok szó esik a parlamentben, és az elmúlt egy hónapban sok szó eset t, az élelmiszerbiztonság és az élelmiszerminőség kérdése, jelentős részben arra vonatkozik, hogy mi kerül az állampolgárok asztalára. Azért érdekes ez, mert teljesen világosan ma már nagyon sok kutatás alátámasztja azt, hogy összefüggés van a zöldség- és gyümölcsfogyasztás és általában a táplálkozáskultúra és a korai halálozás között. Az Imperial College nevezetű brit kutatóintézet publikálta azt, ahol teljesen párhuzamba tudta állítani a különböző országok zöldség, gyümölcsfogyasztási kultúráját a rák- és szívbetegségek kockázatával. Magyarországon hagyján, hogy visszaesett a magyar termelés, de visszaesett a fogyasztás is. Megközelítőleg ez azt jelenti, hogy a fogyasztási vonatkozásokban Magyarországon a 2000es személyenkénti 217 kilóhoz képest, amit z öldségből, gyümölcsből fogyasztott egy állampolgár, 2014 utánra 106 kiló esett, kevesebb, mint feleannyi zöldséget fogyasztunk, mint 2000ben. Ez azért érdekes, mert nyilvánvalóan, ha élelmiszerminőségről és élelmiszerbiztonságról beszélünk, akkor a
