Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 13. hétfő (206. szám) - Napirend utáni felszólalók: - ELNÖK: - DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: - ELNÖK:
722 is, hogy a létfenntartáshoz szükséges összegeket a végrehajtó 33 százalék vagy 50 százalék levonásával megterhelje még olyan alapnyugdíjak esetében is, amelyek elvételével önök tevőlegesen hozzájár ulnak ahhoz, hogy az alapvető létbiztonságot is nélkülözzék ezek az emberek, szó szerint éhezzenek, ne tudják kiváltani a gyógyszereiket. Ha önök szerint Magyarország gyarapodása ez, akkor mi nem kérünk az ilyen típusú gyarapodásból. Egy új elszámolási tör vénnyel el kell számoltatni a bankokat, és ha ezt nem teszik meg, akkor el kell számoltatni önöket is. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem Dömötör Csaba államtitkár urat, hogy kíváne válaszo lni az elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen, kíván. Parancsoljon, államtitkár úr! DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára : Tisztelt Képviselő Úr! Végig rám nézett, de végig az motoszkált a fejemben, hogy valójában a Szocialista Pártnak intéz te ezt a felszólalást, mert ha van felelőse a kialakult helyzetnek, akkor mindenekelőtt abban a pártban kell keresni. De mindezek ellenére, mivel mégiscsak egy fontos problémáról van szó, ezért nagyon is jogos elvárás az, hogy a kormány időről időre számol jon be, hogy hol is állunk, és mit is tett a devizahitelesek megsegítése érdekében. De ha ezt tesszük, akkor nem árt szót ejteni azért az előzményekről, azért is, mert az első polgári kormány idején volt egy jól működő otthonteremtési rendszer. Ezt a Szoci alista Párt felszámolta, és ezzel engedtek teret a devizahitelezésnek. Az eredmény jól ismert: a devizahitelek aránya több mint százszorosára emelkedett, és ezzel több százezer magyar család került kilátástalan helyzetbe és adósságcsapdába. (Az MSZP képvis elői elhagyják a termet.) Nem csoda, hogy elmennek a Szocialista Párt képviselői, mert azt nem szeretnék hallani. A 2010ben újra hivatalba lépő polgári kormánynak éppen ezért az egyik első akcióterve volt a devizahitelesekkel kapcsolatos akcióterv. Egyik első intézkedésként kilakoltatási moratóriumot hirdetett, ezt követően bevezetésre került az árfolyamgát, és lehetővé vált a végtörlesztés is. Ezt követően a kormány 2014ben újabb intézkedésekről döntött. Ezek közé tartozott a forintosítás, amely olyan tö rlesztőrészletemelkedéstől óvta meg a devizahiteles családokat, amelyet egyébként már biztosan nem bírtak volna el. A devizahitelek kivezetésével mintegy 3600 milliárd forintnyi hitelt forintosítottak. Ezután került sor a banki elszámoltatásra. Erre azért volt szükség, mert a bankok az egyoldalú kamatemeléssel és az árfolyamgáttal tisztességtelen profithoz jutottak, és az elszámoltatásnak köszönhetően 1,3 millió magyar család terhei csökkentek mintegy 1000 milliárd forinttal. A svájcifrankalapú havi törle sztők nagyjából 26 ezer forinttal csökkentek. Ez is hozzátartozik ahhoz a képhez, amiről ön beszélt. Ezek az intézkedések több százezer családnak jelentettek egyébként segítséget, de jól tudjuk, hogy sok még a teendő. Egészen addig sok teendő akad még, amí g akár csak egyetlen család is van Magyarországon, amely a devizahitelek terhe alatt szenved. Segíteni kell például azoknak, akiket a kilakoltatás réme fenyeget. Ön is erre utalt. Ezért módosult nemrég a bírósági végrehajtásról szóló törvény. Ennek alapján a jövőben csak az ingatlan becsértékének 100 százalékán lehet ingatlanokat árverezni. Ez megvédi a családokat attól a rémtől, hogy a bankok fillérekért árverezzék el a lakásaikat úgy, hogy közben még a tetemes törlesztőhátralékuk is megmarad. Képviselő úr , én biztosíthatom arról, hogy a kormány a jövőben is mindent megtesz a devizahitelesek megsegítésére. Ha a Jobbiknak ezzel kapcsolatban vannak jobbító javaslatai, akkor az ajtó nyitva áll. Közös érdekünk, hogy megszabaduljunk a szocialista időszak egyik l egterhesebb örökségétől. Köszönöm, hogy meghallgattak. ELNÖK :
