Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 13. hétfő (206. szám) - Napirend utáni felszólalók: - ELNÖK: - DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára:
718 Ezek az offshore cégek pedig több mint 100 milliárd forintot kaszáltak már most ezen a pár éve tartó üzleten. A magyar államnak a vesztesége a kiemelt kamat miatt pedig már 610 milliárd forint közé tehető. Látszik az, hogy mindenféle ellenőrzés nélkül akár bűnözők is bejöhettek ezekkel a kötvényekkel, és óriási kockázatot jelent az, hogy akár ellenérdekelt titkoss zolgálatok is kihasználhatják a letelepedésikötvénykonstrukciót arra, hogy elérjék a céljaikat nemcsak Magyarországon, hanem a schengeni övezetben. Eddig több mint 18 ezer embert engedtek így be Magyarországra. Látszik, hogy semmilyen érdemi befektetést n em hoztak ezek az emberek, ilyen szempontból a magyar nemzetgazdaságnak érdeke ehhez nem fűződött, és már most több mint 330 milliárd forintos fizetési kötelezettsége keletkezett a magyar államnak, amit természetesen az adófizetők fognak kamatostul megfize tni. Látszik az, hogy eladták Magyarország biztonságát. A másik ilyen ügy a Pharaonügy. Emlékszünk rá, hogy egy nemzetközi, többek között terrorizmus finanszírozásáért körözött bűnözőt engedtek be, sőt invitáltak Magyarországra pusztán azért, hogy az Orbá nklánnal és a haverokkal üzleteljen. Világosan látható, hogy pontosan tudták, hogy ki ez az ember. Pharaon egészen pontosan beazonosítható volt a magyar hatóságok számára, és a külügyminisztériumi iratbetekintésből is világosan kiderült, hogy Orbán Viktor nem véletlenül találkozott egy díszvacsorán ezzel az emberrel, hanem már a vízumigénylés során jelezték azt, hogy ő a miniszterelnökkel vacsorán fog részt venni. Tehát innentől kezdve a teljes magyar állami intézményrendszer végrehajtotta ezt a politikai megrendelést. Eközben a minisztériumok összevissza hazudoztak, egymásra mutogattak az ügyben, és így próbálták leplezni azt, hogy - most már mondhatjuk - a kormány a szervezett bűnözés részévé válik. Ehhez a Pharaonügyhöz sem kapcsolódott semmilyen nemzet gazdasági érdek, a magyar embereknek ebben semmilyen érdeke nem volt, sőt ez kiemelt kockázat, kizárólag egy szűk kör üzleti érdekét szolgálta az megint csak. A harmadik ügy pedig a moszkvai vízumügy. Ma is esett szó a Házban erről. Több ezer embert engedt ek be Magyarországra és a schengeni övezetbe a moszkvai vízumközponton és a konzulátuson keresztül, mindenféle érdemi ellenőrzés nélkül, mindössze pár napos ügyintézéssel, úgy, hogy azt sem tudták, kiknek adtak belépési engedélyt Magyarországra és a scheng eni övezetbe. 2013ban még a moszkvai német nagykövetség is jelzett vízummal történő visszaélést, a külügy mégsem lépett semmit az ügyben. És mindebben, ugye, az a Kiss Szilárd vett részt, akit annak ellenére neveztek ki agrárattasénak, hogy kétszeresen is megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon. A mai napig nem derült ki, mi lehetett az a nagyon fontos érv, ami felülírta ezt a kockázatot, és a Külügyminisztérium felelősségét sem odázhatja el semmi. Tehát veszélyeztetik a schengeni övezet biztonságát, ve szélyeztetik Magyarország biztonságát. Azt gondolom, ezek az ügyek nem évülnek el, meg fog történni mind a büntetőjogi, mind a politikai felelősségre vonás, és a kérdés már nem is az, hogy mennyit ér önöknek Magyarország biztonsága, hanem az, hogy ennyit é r önöknek Magyarország biztonsága. (Taps a Jobbik soraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Az elhangzott napirend utáni kérdésre Dömötör Csaba államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr! DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetirod a államtitkára : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Szeretném önnek elmondani, hogy van egy párt, ön is jól ismeri, mert nemrégiben hagyta ott, amelyik, amikor kormányzását hátrahagyta, akkor óriási államadósságot hagyott maga után: 50ről több mint 80 százalékra növelte a magyar államadósságot. Ez azt is jelentette, hogy a magyar állam finanszírozása hosszú időn keresztül komoly fejfájást okozott, komoly kihívást jelentett. A kormány azonban szerette volna elkerülni az IMFhitelek rémét, mert ez ek megszorítással járnak, ezért alternatív megoldások után nézett. Többek között ezek közé tartozott az ön által is említett letelepedési kötvény. Ez a kötvényprogram pénzt hozott az országba, és egyáltalán nem vitt el. A magyar állam kedvező módon jutott finanszírozási forrásokhoz, nem úgy, mint ahogy ezt a szokásos piaci hitelek segítségével érte volna el.
