Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 13. hétfő (206. szám) - Szilágyi György (Jobbik) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Lesz valaha követ-kez-ménye az intézményi működésképtelenségnek?” címmel - ELNÖK: - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik):
692 Az új munkaerőigények számát illetően két fontos dologra kell még odafigyelni. Az idei évi januári adatok az előző év azonos időszakához képest növekedés t mutatnak, és mindig az azonos időszakot kell összehasonlítani, hiszen 3300zal nőtt az állások száma. Azért célszerű az előző év ugyanazon hónapjával összevetni ezt a számot - ezt is illene önnek egyébként tudnia , mert a munkaerőpiacon hatalmas szerepe van a szezonalitásnak, így az új munkaerőigények száma az év elején jellemzően alacsonyabb, míg tavasszal és nyáron általában jelentősen megemelkedik. És hogy nézzük a számokat, mert ön általában itt pufogtatja a frázisait, de szeretnék mondani önnek egy adatot. Ha 2015öt vetjük össze 2016tal és 2017tel az új munkahelyek számának növekedésében, akkor arányaiban 24 százalékkal nőtt 2016ban, és 2017ben 13 százalékkal. Úgyhogy azt kell mondanom, hogy nagy bajban van akkor, és látom, amíg a tényekkel kell önnek állandóan vitatkoznia. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) Szilágyi György (Jobbik) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Lesz valaha következménye az intézményi működésképte lenségnek?” címmel ELNÖK : Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Szilágyi György, a Jobbik képviselője, kérdést kíván feltenni a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez: „Lesz valaha következménye az intézményi működésképtelenségnek?” címmel. Megadom a szót, képviselő úr. SZILÁGYI GYÖRGY ( Jobbik ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Miniszter Úr! Az európai uniós forrásokból származó 20142020 évi programozási időszakban elosztásra kerülő támogatások a gazdaságunk számára fontos hajtóerőt , a társadalmunk számára pedig kitörési lehetőséget jelenthetnének. A programozási ciklus elején sok anomáliát tapasztaltunk azzal kapcsolatosan, hogy különféle indokok miatt a pályázatok kiírása késett, a megjelent pályázati felhívások elbírálása nagyon l assan haladt. Ezekkel kapcsolatosan az volt a kormányzati válasz, hogy az új átalakított intézményrendszer majd mindent megold, a folyamatok hamarosan felgyorsulnak, és egyébként is Brüsszel mindennek a kerékkötője. Ezek a magyarázatok egykét évvel ezelőt t is inkább tűntek magyarázkodásnak, mint a létező probléma őszinte beismerésének, de ennek ellenére mind az ellenzéki pártok, mind az érintett pályázók és potenciális pályázók türelmesen vártak. Lássuk, mi a helyzet ma a ciklus negyedik évében! A megjelen t felhívások túlnyomó többsége állami intézmények finanszírozását szolgálja, a kifizetések üteme messze elmarad a tervezettől, a döntéshozatali folyamat továbbra is botrányosan lassú, átláthatatlan, nem mellesleg jogszabálysértő. Konkrét példákkal megvilág ítva a helyzetet: jelenleg a hivatalos oldalon elérhető nyertesek listáján egyetlenegy vidékfejlesztési programhoz tartozó pályázat sem szerepel. A területfejlesztési operatív program 2015 decembere és 2016 márciusa között meghirdetett konstrukcióira a ben yújtott pályázatok mintegy 70 százaléka még nem került elbírálásra, nincsenek döntések. A prototípusfejlesztési konstrukció esetében a mai napig egyetlen döntés sem született, annak ellenére, hogy a benyújtási határidő 2016. február 29e volt, egy teljes év nem volt elég ahhoz, hogy a pályázatokat az intézményrendszer értékelje. Kérdezem tisztelt miniszter urat, mit kíván tenni az értékelési folyamat jogszerűségének helyreállítása érdekében. Milyen intézményi és személyi konzekvenciákat kíván levonni az el múlt év értékelésével kapcsolatos tapasztalataiból, mikor tervezik feltölteni a vidékfejlesztési program nyerteseit és statisztikáit a hivatalos honlapra, és mikorra vállalja miniszter úr az immár éves
