Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 13. hétfő (206. szám) - Sallai R. Benedek és dr. Szél Bernadett (LMP) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Ki fizeti Paks II költségtúllépését?” címmel - ELNÖK: - DR. SZÉL BERNADETT (LMP):
673 Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Lázár János miniszter úrnak. Parancsoljon, miniszter úr! LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter : Köszönöm szépen. Igen tisztelt Elnök Úr! Tiszt elt Képviselőtársam! A kérdésére röviden válaszolva: ilyen célja, amit ön a kérdésében fölvetett, nincs a magyar államnak. Naponta Magyarországon másfél millió ember étkezik közétkeztetési keretek között, közülük egymillió gyerek van, és a gyerekek után a szülők 40 milliárd forintos költségtérítést fizetnek, a magyar állam pedig 70 milliárdos összeggel támogatja a gyerekeket, s a gyerekek jó része, mint a számokból is kiderül, államilag támogatott formában vesz részt a közétkeztetésben. Azt gondolom, hogy a közétkeztetés minősége kulcskérdés mindenki számára. Azt vállalta a kormány, hogy az óvodás gyerekekről, majd fölmenő rendszerben az alsó tagozatosokról is gondoskodik, számukra meleg ételt biztosít, és folyamatosan növeljük a költségvetésben az erre ford ított összegeket. Amiről szó eshet azok után, hogy állami tulajdonba kerültek a kórházak, állami tulajdonba kerültek részben az iskolák, illetve állami üzemeltetésbe került minden iskola, ami fölmerülhet ezek után, hogy vajon a magyar állam megrendelőként fölléphete. Szó nincs arról, hogy a szolgáltatókat bármilyen formában is érintené a magyar állam megrendelői pozíciójának esetleges központosítására sorra kerülő intézkedés, amelyről nincs kormánydöntés. (13.40) Mit jelenthet ez? Ez azt jelentheti, hogy a magyar állam kész lehet arra, hogy ő rendelje meg államként eljárva a közétkeztetést ugyanazoktól az önkormányzati cégektől, mint akiktől most megrendelik a közétkeztetést. Milyen hatása lehet ennek? Pozitív hatása elsősorban a minőségre lehet, másrészről pedig ne feledjük azt el, hogy a kérdés nem a közétkeztetés oldaláról, hanem a közétkeztetésbe bekerülő alapanyagoldalról merült föl. Az a kormány célja, hogy a magyar mezőgazdasági termékek és a magyar élelmiszeripar számára lehetőséget biztosítson a mag yar közétkeztetés keretei között. Ha állam a megrendelő és központi állam a megrendelő, akkor erre talán van lehetőségünk. Ha nem az állam a megrendelő és nem központosított, akkor ilyen nemzeti vagy országos szempontokat nehéz figyelembe venni. Nem fogja érinteni az esetleges döntésünk a közétkeztetésben szolgáltató tevékenységet folytatókat. (Taps a kormánypártok soraiban.) Sallai R. Benedek és dr. Szél Bernadett (LMP) - a Miniszterelnökséget vezet ő miniszterhez - „Ki fizeti Paks II költségtúllépését?” címmel ELNÖK : Megköszönöm miniszter úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Sallai Róbert Benedek és Szél Bernadett, az LMP képviselői, kérdést kívánnak feltenni a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez: „Ki fizeti Paks II költségtúllépését?” címmel. Szél Bernadett képviselő asszonyt illeti a szó. DR. SZÉL BERNADETT ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! A paksi bővítéssel kapcsolatban szeretnék három kérdést feltenni egyben. Az tény, ho gy Európában amely atomerőművek épülnek, egyiknél sem sikerült soha tartani sem a határidőt, sem a költségeket. Általában kétháromszorosa lesz a számla a dolog végére, és elhúzódtak a határidők is. Magyarország amúgy is jellemző abban mostanában, hogy túl lépi a különböző költséghatárokat. Itt van a Dagály uszoda, az hatszorosára drágult; a Puskás Stadion már kezdése előtt
