Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 13. hétfő (206. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - TAKÁCS SZABOLCS FERENC, a Miniszterelnökség államtitkára:
656 A magyar kormány nemcsak ezt kommunikálja, hanem azt is, hogy célja az egész projekt kitárgyalásának első napjától kezdve az volt, hogy a lakosság számára olcsó energiát tudjunk előállítani. Azt gondolom, mindannyiunknak ez a stratégiai érdeke. Önö k pontosan tisztában vannak azzal a folyamattal, amit az Európai Bizottsággal folytattunk a tárgyalások során, hiszen végig nagyon transzparens volt a magyar kormány, az Országgyűlés, illetve minden képviselő számára folyamatosan lehetővé tette, hogy a dok umentumokat megismerje a törvényességi kereteken belül. Arról szeretnék önnek beszámolni, hogy 2013 novembere óta öt különböző eljárást folytattunk le az Európai Bizottsággal. Azzal az Európai Bizottsággal, amelynek a szavára oly sokat adnak, és amely irán ymutatását hitelességi kérdésnek tekintik. Azt gondolom, ebben az esetben is érdemes követni ezt a hangoztatott megközelítést. A múlt héten, március 6án zöld utat kapott Brüsszeltől a paksi kapacitásfenntartási beruházás, így a versenyjogi vizsgálat lezár ultával az utolsó akadály is elhárult az elől, hogy ezt a nagyberuházást meg tudjuk valósítani. (Szávay Istvánt a jegyzői székben Hegedűs Lorántné váltja fel.) Szeretném azt is elmondani, hogy az Európai Bizottság azt is kimondta az állásfoglalásában, hog y ez a beruházás nagymértékben hozzájárul a klímavédelmi célkitűzések megvalósításához is. Ugyanis a következő évtizedek villamosenergiapiaci strukturális kihívásainak kezelését is jelenti, s egyben az Unió villamosenergiaellátásának biztonságához is hoz zájárul. A magyar kormány az utóbbi három évben rendkívül intenzív, nagyon korrekt, nem politikai, hanem gazdasági tartalmú tárgyalásokat folytatott az Európai Bizottság különböző illetékeseivel. Sok esetben akár napi szinten is egyeztettünk annak érdekébe n, hogy a magyar nemzeti érdekeket érvényesítve, a brüsszeli elvárásoknak és eljárásrendnek megfelelően megvalósulhasson az energetikai nagyberuházás. A Bizottság államitámogatásvizsgálata azt állapította meg, hogy a magyar állam a beruházás vonatkozásába n a magánbefektetők számára elfogadható mértéktől alacsonyabb megtérülési rátát fogad el. Azt gondolom, ez egy nagyon fontos mondat, erre kellene figyelnünk és fókuszálnunk. Nagyon fontosnak tartottuk, hogy a Paks II. projekt egy megtérülő beruházás legyen , az új blokkok megépítése megérje Magyarországnak, és az atomerőmű 60 éven keresztül tudja majd biztosítani az olcsó villamosenergiaellátást Magyarországon. Komolyan vettük a kapacitásfenntartási beruházás megtérülésével kapcsolatos kérdéseket is. Ezért a kérdésben egy több száz éves pénzügyi gyakorlattal rendelkező szakértő csoport, a Rothschild véleményére hagyatkoztunk. A Rothschild elemzőház szerint a paksi beruházás jó üzlet Magyarországnak, amit a 2015 végén egyébként publikussá tett jelentésében is alátámasztott. (Kunhalmi Ágnes: Nem ezt mondja a Rothschild.) De. Az elemzés azt állapítja meg, hogy a beruházás várható megtérülése 99,6 százalék, ami magasabb a 6,27 százalékos tőkeköltségnél. Azaz a beruházás megtérül a magyar állam számára, és az er őmű már az üzemeltetéstől kezdődően osztalékot tud fizetni. Az Európai Bizottság döntése is azt erősíti meg, hogy a beruházás ki fogja termelni a beruházás, a működés és a hitel költségét is. A Bizottság meglátása szerint azonban egy piaci befektetőnek min tegy 1 százaléknál kevesebb haszonkülönbség miatt nem érné meg a beruházást megvalósítani. Szeretném a tisztelt képviselő asszony, illetve minden jelenlévő figyelmét arra is felhívni, hogy Magyarország nem egy részvénytársaság, nem egy magánbefektető, ezér t mi elsősorban nem az extraprofitra törekszünk, hanem (Kunhalmi Ágnes: A lopásra.) arra, hogy hosszú távon olcsó energiához jusson a lakosság. A rezsicsökkentés vívmányainak megőrzése és ezzel párhuzamosan ugyanilyen fontos, a magyar gazdaság hosszú távú versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú, hogy a magyar emberek és a hazai vállalkozások olcsó energiához jussanak hozzá oly módon, hogy eközben az ország
