Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 13. hétfő (206. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP):
654 hatalomba, az abszolút látszik, hogy ugyanott folytatná, ahol abbahagyta (Gőgös Zoltán: És a Fideszről mit mondott? Az fontosabb!) , ami azt jelenti, hogy csöbörből vödörbe kerülne a magya r társadalom. Így nyilatkozott az a Majtényi László, akit önök ma itt támogatni fognak, aki önök szerint az alkalmas jelölt a baloldal számára. Tisztelt Frakcióvezető Úr! A dolog úgy áll, hogy nemcsak Majtényi László van lesújtó véleménnyel az MSZPről, ha már itt tartunk, hanem az MSZP elnöke is, aki most nem lehet itt velünk. Molnár Gyula egy vaskos rádióinterjúban arról beszélt, hogy a párt kicsit izzadságszagú, kicsit büdös, de azért nem megy 15 százalék alá. Nem én mondom ezt, hanem az önök pártelnöke. Önöknek is javaslom, hogy hallgassák meg a vonatkozó rádióinterjút. (Gőgös Zoltán: Jön még kutyára dér, öreg!) Nem sokkal derűlátóbb a szocialista miniszterelnökjelölt sem. Botka László székfoglaló beszédében azt mondta - vagy egy interjúról volt szó , hogy rohadtul nem érdekli, hogy 36 vagy 22 szocialista képviselő jut majd be a parlamentbe. (Gőgös Zoltán: Folytasd az idézetet, mert úgy pontos!) Na, ilyen véleménnyel van az önök miniszterelnökjelöltje az önök munkájáról! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Mind ez, amit elmondtam, egyébként az MSZP belügye. Az azonban nem, hogy mit remélhetnek a választók a Szocialista Párttól. Egyrészt soksok korrupciót. (Dr. Tóth Bertalan: És tőled mit remélhetünk?) Már jó ideje nem kormányoznak, de még mindig soksok piszkos csontváz esik ki a szekrényből. Kiderült, hogy a metrópénzeknek vagy a harmadát ellopták, a felelősök meg lapulnak, és még csak meg sem jelennek a vizsgálóbizottsági üléseken. Súlyos botrány körvonalazódik Szegeden is, egy Szeviép nevű cég 11 milliárd fori ntos tartozást halmozott fel (Dr. Varga László: Ez Fideszbotrány, öreg! Szétraboljátok az országot! Szégyelljétek magatokat!) , nem fizette ki az alvállalkozókat, és joggal gondolhatjuk azt, hogy ez a pénz eltűnt. A szálak Botka Lászlóig és Ujhelyi Istvánig vezethetnek. Ami a jövőbeni szocialista intézkedéseket illeti, ott sem szebb a kép. Keveset tudunk a terveikről, de amit tudunk, az eléggé borzasztó. Nyilatkozataik alapján eltörölnék az otthonteremtési programot, a családi adókedvezményt, miközben dras ztikusan növelnék az adókat. Újra többkulcsos jövedelemadót vezetnének be, miközben flörtölnek az ingatlanadó gondolatával. De ami talán a legsúlyosabb, az az, hogy újra segélyalapú gazdaságban gondolkodnak, ingyenpénzt adnának egyes rétegeknek, munka nélk ül, és ezt a dolgozó családokkal fizettetnék ki. Ha tehát a szocialisták újra hatalomra kerülnének, nem várhatnánk mást, csak egy újabb rakás korrupciós ügyet, adóemeléseket, a munkából élő, gyermeket nevelő családok kárára. (Dr. Legény Zsolt: Nem igaz!) É pp elég riasztó ez ahhoz, hogy egy nagy, határozott nemet mondjunk rá, mondjuk, a 2018as parlamenti választáson. Köszönöm, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Schmuck Erzsébet képviselő asszony, az LMP képviselőcsoportjából: „Miért szorul állami támogatásra az évszázad üzlete?” címmel. Öné a szó, képviselő asszony. SCHMUCK ERZSÉBET ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Amióta az Európai Bi zottság meghozta a döntést a Pakson tervezett atomerőműberuházás állami támogatásáról, azóta a kormány érvrendszere jelentősen megváltozott a Paks II.vel kapcsolatosan. Mostanság elsősorban az orosz reaktorok biztonságáról, magas műszaki színvonaláról és a hatvan évre megoldott áramellátásról beszélnek. Ugyanakkor mindannyian emlékszünk rá, hogy az OrbánPutyin atompaktum aláírása óta folyamatosan azt erősítgették, hogy a bővítés lesz az évszázad üzlete, a piaci bevételekből megtérül, és nem szorul állami támogatásra. A brüsszeli döntés azonban ennek pontosan az ellenkezőjéről szól. Mi azt gondoljuk, hogy véget kell vetni a hazudozásnak, tisztázzuk az ország és a parlament nyilvánossága előtt, hogy miről döntött az Európai Bizottság. Először is a brüsszeli eljárás tárgya nem az volt, hogy megfelelő lesze
