Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 6. hétfő (203. szám) - Magyar Zoltán (Jobbik) - a miniszterelnökhöz - „A vidék felzárkóztatása helyett a feudalizmus feltámasztása? - avagy Orbán Viktor pénze a pénztárosnál van, akit Lőrincnek hívnak?” címmel - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): - ELNÖK: - TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára:
450 interpellációra a miniszter úr felkérésére Tuzson Bence államtitkár úr válaszol. Me gadom a szót, képviselő úr. MAGYAR ZOLTÁN ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A Wikipédia internetes lexikon és az értelmező szótárak szerint: a tartományúr vagy oligarcha egy nagyobb országrészen önhatalmúlag uralkodó főne mest, kiskirályt jelent. Óriási birtokán korlátlanul hatalmaskodó feudális úr, aki ezzel a hatalmával rendszerint vissza is él, azaz önkényeskedő vezető. Rendszerint ráadásul királyi előjogokat is használ, függetlenül a király jóváhagyásától. Ha ma Magyaro rszágon megkérdezik az embereket, hogy leginkább kire is illenek jelenleg ezek a sorok, nagy többségük gondolkodás nélkül rávágja Mészáros Lőrinc nevét. Talán egyedül az nem illik rá, hogy a királytól függetlenül végezné a dolgát, sőt sokkal inkább tűnik k irálybarát földesúrnak. (Derültség a Jobbik padsoraiból.) Adódik tehát a kérdés, hogy Felcsút polgármestere és családja tényleg az a tipikus, kérges tenyerű földművese, akinek az állami földeket kellett adni, vagy talán egészen másról van szó. Az emberek a világszinten is egyedülálló siker mögött nem azt látják, amit magáról egyébként állít Mészáros Lőrinc, miszerint okosabb lenne Zuckerbergnél, a Facebookalapítónál, de annak mégiscsak kell valami oka legyen, hogy a kis gázszerelő cégből élő vállalkozó tí z év alatt ezerszeresére duzzasztotta a bevételeit. A csodába illő gazdagodást firtató kérdésre Mészáros Lőrinc egyszer azt mondta, hogy gyorsan ömlő milliárdjait pusztán annak köszönheti, hogy évtizedeken át napi 1820 órát dolgozott. „Szeretek dolgozni”, magyarázta az extrém munkamániás milliárdos. Egyszerű fejszámolással azonban kijön, hogy ha ez igaz, akkor ő bizony napi 3 órát aludhatott. Ha megnézzük, akkor a bolygón az emlősök között egyedül a zsiráf képes ennyi alvással egyáltalán életben maradni, t ehát mindenképpen egy nagy teljesítményről van szó. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Ez jó!) De ha még így is van, államtitkár úr, az sem magyarázza, hogy miért egy milliárdos vállalkozónak és családjának kellett privatizálni a Fejér megyei állami földek legzsírosabb részeit. Mészáros Lőrinc egyébként összesen 506 millió forintot költött állami földre; testvére, János 200 hektárt vett, Beatrix 296 hektárt - a feleségéről beszélek , de Beatrix lánya is vett 276 hektárt, illetve Ágnes lánya is 209 hektárt. (Dr. Legény Zsolt: Hivatalosan!) Így a család 1391 hektár földet 1941 millió forintért vásárolt. Egyébként, ha már a megyénél tartunk, Fejérnél, tarolt Tiborcz István, Orbán Viktor veje is, ahogy több fideszes politikus rokonsága és haveri köre is. De lehe t egyébként, hogy összességében arról van szó, hogy önök nem is hazudtak akkorát, és valóban a családi gazdaságokat, a családi haverokat igyekeztek ezen földekkel megsegíteni, csak azt felejtették el elmondani korábban, hogy ezeket a családokat önök nagyon jól ismerik. Mindezek után vizsgáljuk meg, hogy mi jutott a valódi magyar földműveseknek: semmi, ezt ilyen egyszerűen össze lehet foglalni, államtitkár úr. Mindezek alapján arra várom érdemi válaszát, hogy mikor foglalkoznak Mészáros Lőrinc gazdagítása he lyett a vidék valódi (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) problémáival, a valóban helyben élő, valódi családi gazdálkodókkal. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Tuzson Bence álla mtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr! TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarországon a magyar kormány mint nemzeti kormány nemzeti ügynek tekinti a magyar föld k érdését és azt az alapvető kérdést, hogy a magyar föld magyar kézben maradjon (Gőgös Zoltán: Somogyban miért…), és
