Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. június 12. hétfő (232. szám) - Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló t... - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
3928 alkalmazottak elvándorlását. Ezért is kérem, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm, Répássy Róbert képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az előterjesztőt, Völner Pál államtitkár urat, kíváne most felszólalni. (Dr. Völner Pál: Később.) Majd később. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Igazságügyi bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek, a napirend szerinti időkeretekben. Elsőként megadom a szót Gyüre Csaba képviselő úrnak, Jobbi k. DR. GYÜRE CSABA ( Jobbik ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat alapvetően előremutató törvényjavaslat sok tekintetben. Számtalanszor tettük már itt szóvá a bírák, ügyész ek, igazságügyi, ügyészségi alkalmazottak bérét a költségvetési vita során mi, jobbikos országgyűlési képviselők, általában ez süket fülekre talált. Most néminemű változás van, aminek részben örülünk, azonban sajnos ezzel a törvényjavaslattal is vannak pro blémák. Én magam nyolc módosító javaslatot adtam be ehhez a javaslathoz, egy sem került semmilyen részben elfogadásra. Én azt gondolom pedig, hogy ezek mind javították volna ezt a törvényjavaslatot. Ami a legfontosabb kérdés, ami nem jó ebben a törvényben, az éppen az, amiről Répássy képviselőtársam az előbb beszélt, amikor is megfogalmazta, hogy mi a törvény célja. A törvény célja egy magasabb bérezés által megtartani az ott dolgozókat, vonzóvá tenni az igazságügyi alkalmazotti, ügyészségi alkalmazotti pál yát. És hogy sikerüle ennek a törvényjavaslatnak ezt megtenni, hát, ebben vannak kétségeink. Mégpedig azért, mert Répássy képviselőtársam kifejtette azt, hogy van egy béremelés. Itt szó van egy béremelésről, ami igaz. Ami igaz, de mit szoktunk meg a Fides zKDNP részéről: amikor bért emel, akkor ugyanúgy el is vesz. Kérdés, hogy ha húzunk egy mérleget a végén, akkor ez valóban pozitív lesze vagy negatív. Mert mi is történik itt, a bírósági alkalmazottak, igazságügyi alkalmazottak esetében, illetve az ügyés zségi alkalmazottak esetében? Az történik, hogy megemeli a bért, és mindamellett pedig a cafetériát megszünteti. Körülbelül átlagosan egy dolgozónak 20 ezer forint cafetéria járt egy hónapban. Megemeli, mondjuk, 30 ezer forinttal a fizetést. Hirdeti minden ütt, hogy hú, 20 százalékos átlagos bérfejlesztés van, ami nem igaz, mert adott 30 ezret egyik oldalon, elvett 20 ezret a másik oldalon; és azt gondolom, hogy bizonyos esetekben ez még negatívummal is járhat, mert van még egy súlyos negatívuma ennek a törv énynek, mégpedig az, hogy minél kisebb az iskolai végzettsége egy dolgozónak, arányosan ez a törvény annál jobban emeli meg a fizetését, ami nem baj. Hanem az a baj, hogy a magasabb iskolai végzettségűnek pedig kisebb arányban emeli a bérét a bértábla, ső t bizonyos esetben a bírósági titkároknál és a szakvizsgázott ügyészeknél szintén ez a probléma, hogy gyakorlatilag nem beszélhetünk béremelésről, és akkor, ha nem beszélünk béremelésről, beszélhetnénk arról, hogy csökkenhete a bérük. Nem csökkenhet, mert azt a törvény kimondja, hogy a bérük nem csökkenhet, de a cafetériájukat viszont ha elvonják, akkor adott esetben még az is előfordulhat, hogy nettóban jóval kevesebbet fognak hazavinni egyik hónapról a másikra ezek az emberek. És ezek az emberek pontosan azok, akik magasabb iskolai végzettségűek, tehát már a szorzók változása ott sem olyan magas. Akik, mondjuk, írnoki beosztásban dolgoznak egy ügyészségen, van egy felsőfokú végzettségük, náluk is sokkal kisebb százalékban emelkedik, és leginkább a felsőfo kú végzettséggel nem rendelkezőknek emeli meg a fizetését ez a törvényjavaslat. Ezáltal kialakulhat egy olyan probléma, hogy az igazságügyben, a bíróságokon és ügyészségeken nem bíróként, nem ügyészként dolgozó személyek esetében a kevesebb iskolai végzett séggel rendelkezők fognak megmaradni, hiszen őket támogatja legjobban ez a törvényjavaslat; ez egy nagy problémája. Nagy problémája még a törvényjavaslatnak az is, amire törvénymódosító javaslatban
