Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. június 12. hétfő (232. szám) - Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - WITZMANN MIHÁLY (Fidesz):
3837 magyarság sorskérdéseit illető felvetéseinkre nem kaptunk. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen , Z. Kárpát Dániel képviselő úr. Most megadom a szót Witzmann Mihály képviselő úrnak, Fidesz. WITZMANN MIHÁLY ( Fidesz ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2018. évi központi költségvetésről szól ó törvényjavaslat záróvitáján, úgy vélem, fontos ismét kiemelni a büdzsé legfontosabb céljait, célkitűzéseit. Ahogy eddig minden évben, így most is, a 2018as költségvetés megalkotásakor, az idei esztendőben is az volt a kormány célja, hogy mindenki léphes sen egyet előre, továbbá, hogy a gazdasági növekedést ne csak a nagy cégek érzékeljék, hanem abból lehetőség szerint minél nagyobb arányban juthasson a magyar családoknak és a magyar dolgozó embereknek egyaránt. A magyar családok adókedvezményrendszere Eu rópában is egyedülálló, ezt egész nyugodtan mondhatjuk, némiképp reagálva az előttem felszólaló képviselőtársamra is. Különösen a kettő, három vagy több gyermeket nevelő családok esetében olyan kedvezményrendszert vezettünk be az előző években, amely alapj án a gyermekvállalás tulajdonképpen ma már nem jelenti a szegénység vállalását, mint ahogy az korábban, a 2010 előtti években sajnos Magyarországon megfigyelhető volt. (14.40) 2018. január 1jétől ismét a két gyermeket nevelő családokat próbáltuk a fókuszb a helyezni, így esetükben tovább emelkedik az adókedvezmény mértéke, és így a korábbi emelésekkel együtt, ha éves szinten összeszámítjuk az összeget, akkor tulajdonképpen mintegy 420 ezer forinttal nő a két gyermeket nevelő családok jövedelme éves szinten. Ha a 2010 óta folyamatosan szélesedő családtámogatások rendszerét részleteiben próbáljuk vizsgálni, akkor azt láthatjuk, hogy hazánkban - egyébként európai összehasonlításban is - páratlan család- és otthonteremtési támogatások bevezetésére került sor az elmúlt években. Mi ugyanis nem a migránsok betelepítésében látjuk az előttünk lévő demográfiai fordulat megoldási lehetőségét, hanem minél több magyar gyermek megszületésében szeretnénk a jövőt ebben a tekintetben sikeres irányba vizionálni és tenni is enn ek érdekében. S a számok is azt az örvendetes tényt igazolják, hogy ma már Magyarország az OECDországoknál megállapított 2,5 százalékos átlagnak csaknem a kétszeresét, a GDP 4,7 százalékát tudja fordítani családtámogatásokra, ami egyébként az Euró pai Unióban a legmagasabb értéknek számít. Ennyit arról, hogy 2010 óta a családtámogatások milyen irányban bővültek Magyarországon, és azt gondolom, ez mindannyiunk közös érdeke kell hogy legyen, valóban pártokon felülmúló érdek kell hogy legyen. Kiemelend ő továbbá, hogy Magyarország már a negyedik helyen áll azon országok között, ahol a gazdasági növekedéssel párhuzamosan a születésszám is emelkedik. Tudjuk, hogy a termékenységi ráta 1,1ről 1,5es értékre mozdult el az elmúlt évek intézkedéseinek köszönhe tően, de az 1,5 még mindig nem az a szám, amivel elégedettek tudnánk lenni, tehát a cél a 22,1es termékenységi ráta elérése. Azt gondolom, ezek az intézkedések évről évre minden egyes költségvetésben ebbe az irányba mutatnak. A 2018as büdzsé számait viz sgálva az is jól látható, hogy egyébként a nyugdíjakra, a családtámogatásokra, a szociális területre összességében 287 milliárd forinttal juthat több forrás jövőre. További pozitívum, hogy az otthonteremtésre további 15 milliárd forinttal, a biztonságra 83 milliárd forinttal, az egészségügyre 102 milliárd forinttal, az oktatásra 81 milliárd forinttal, a gazdaságfejlesztésre 205 milliárd forinttal, útfelújításokra 30 milliárd forinttal juthat több 2018ban az idei évi összegekhez képest. Tehát minden egyes t erületen azt láthatjuk, hogy bővülés, növekedés,
