Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. június 12. hétfő (232. szám) - Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
3831 nagyvállalatokat részesíti előnyben, őket támo gatja, a magyar családok helyett maximum a Fideszközeliek családjai léphetnek előre. A 20102013. év közötti megszorítások továbbra is bele vannak építve a költségvetésbe. Az oktatás és az egészségügy forrásainak elvonása, a szociális kiadások csökkentése, a környezetvédelem vagy más, a társadalom egészsége szempontjából kulcsfontosságú területek leépültek. A hazai gazdaság sem erősödött az utóbbi években, a kormány minden érve ellenére. Az államra pedig rátelepedett egy feneketlen gyomrú polip, és szívja e l, magánosítja a közpénzeket minden csatornán, pedig ezekből a közpénzekből kellene megerősíteni a dolgozók és a hazai vállalkozások helyzetét, hogy a költségvetés valóban a munkából élőké lehessen, és ne csak néhány kivételezett emberé és csoporté. A magy ar gazdaság, sőt a közszféra is évek óta ugyanúgy néhány külső forrástól függ, ezek a források belátható időn belül kimerülnek. A legfőbb forrás az EUs pénzek beáramlása. A GDP 35 százalékát kitevő EUs pénzek felhasználását még rövidlátó módon fel is gy orsítja a kormány. A másik fő külső forrás a nálunk megtelepedett multinacionális vállalatok exportja, ez azonban bizonytalan és válságérzékeny - gondolom, ezt önök sem vitatják , ráadásul rengeteg közpénzt von el. A kormány kedvez nekik stratégiai partne rségekkel, tízmilliárdos beruházási és úgynevezett munkahelyteremtő támogatásokkal, a munka törvénykönyvének szigorításával, a szakszervezetek és a kizsákmányolt dolgozók elnyomásával, adócsökkentésekkel. A harmadik külső forrás a külföldön dolgozó magyaro k hazautalásai. E forrás jelentősége növekedni fog, ám ennek nincs miért örülni. A külföldön dolgozók munkája, kreativitása, hozzáadott értéke nagyon hiányzik itthon, Magyarországon. A 2015ben hazautalt ezermilliárd forint a GDP majdnem 3 százaléka, lassa n az európai uniós pénzek jelentőségével vetekszik. A 2018as költségvetés tervezete alapján azt látjuk, hogy a kormány ezen függések csökkentésére nem tesz semmit, pedig 2018 talán az utolsó év, amikor még lehetne valamit tenni. Lenne forrás arra, hogy po zitív változásokat kezdjünk el, ezek közül is az első a béremelés, ami az egész hazai gazdaságot és a társadalom egészét élhetőbbé és hatékonyabbá tenné. A szükséges változásokhoz azonban a költségvetés jelentős átrendezésére van szükség. Az LMP idén is úg y javasol átrendezést, hogy mindennek megmutatja a fedezetét a költségvetésben, vagyis felelős javaslatokat teszünk. Az adórendszeri módosítások alapja, mint már sokszor elmondtuk, de még el fogjuk mondani jó néhányszor, az igazságtalan, egykulcsos adó elt örlése. Ehelyett egy olyan progresszív jövedelemadózást vezetne be az LMP, ami az alsóbb jövedelmi kategóriákban csökkentené az adóterhelést, és így az adózók 90 százaléka jól járna. A progresszivitás szükséges ahhoz, hogy a tá rsadalom ne szakadjon szét, mert azt látjuk nap mint nap, hogy a társadalom egy gyorsuló ütemben szakad szét egyre kevesebb gazdagra és egyre több szegényre. A progresszivitás szükséges ahhoz, hogy a társadalom szétszakadása összébb húzódjon. A minimálbéri g mindenki jövedelme adómentes lenne, onnan az átlagbérig, bruttó 300 ezer forintig 12 százalékos adó, az átlagbér feletti jövedelmekre vonatkozna a 24 százalékos adókulcs, ehhez társulna a munkavállalók egészségügyi járulékának 4 százalékos csökkentése. M indezek eredményeképp a minimálbér nettója 26 ezer forinttal, az átlagbér nettója 38 ezer forinttal nőne, és még a dupla átlagbéré is 23 ezer forinttal növekedne. Fedezetül meg kell szüntetni a káros és fölösleges költségeket, és el kell zárni a pénzcsapok at. Az LMP visszaállítaná a társasági adó felső kulcsát, vagyis újra többkulcsossá tennénk. Megszüntetnénk a sportcélú taokedvezményt, a bankadót illetően is, emelnénk a bányajáradékot, a környezetterhelési díjat, a termékdíjat és a játékadót. Az áfából is több bevételre számítunk a korábban ezermilliárdra becsült csalások visszaszorításával. Megszüntetnénk a propagandaminisztériumot, a Magyar Művészeti Akadémia, az Eximbank, a Külügyminisztérium beruházási kalandorságait, a Hungaroring Zrt. támogatását. A közmédiánál csak annyit hagynánk, amennyire közfeladatokat látnak el. És természetesen a fölösleges beruházásokat leállítanánk; ezek
