Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. június 12. hétfő (232. szám) - A Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - VANTARA GYULA (Fidesz):
3816 Azt tudom tehát a tisztelt Országgyűlés részére jelenteni, hogy a gazdasági növekedésnek, a foglalkoztatottak számának és a reálbérek növekedésének köszönhetően ma arról folytathat vitát az O rszággyűlés, hogy a többletbevételeket milyen többletkiadási célokra lehet felhasználni. A kormány egyértelmű javaslatot tett le az asztalra: alapvetően beruházási jellegű többleteket javasol a kormány, ez jelenik meg az önök előtt lévő költségvetésitörvén yjavaslatban. A törvényjavaslat eredeti változatához képest a Költségvetési bizottság mint az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága, összegző módosító javaslatot nyújtott be, amely mind a kiadások, mind a bevételek azonos összegű, mintegy 16 milliárd for intos növelését tartalmazza. Ennek a módosításnak a háttere a legújabb adatsor, amelyet mind a gazdasági növekedés tekintetében már ismernek, mind pedig az államháztartás első öthavi helyzetét illetően ismernek. Az első öthavi költségvetési adatok megint m egerősítik a költségvetés stabilitását. Így a Törvényalkotási bizottság által benyújtott indítvány értelmében pluszforráshoz juthatnak a helyi érdekű önkormányzati fejlesztések mintegy 4,7 milliárd forintos összegben, létrejöhet a népi kultúra finanszírozá sát célzó Csoóri Sándor Alap, illetőleg a Beruházáselőkészítési Alap is többletforrásokkal gazdálkodhat. Tisztelt Országgyűlés! Kérem, engedjék meg, hogy megköszönjem az Országgyűlés bizottságainak, valamint minden képviselőnek a 2017. évi költségvetés mó dosításáról szóló törvényjavaslat elfogadása érdekében végzett munkáját. Még egyszer hangsúlyozni szeretném, hogy a módosítás megőrzi a kiszámíthatóság és a stabilitás értékeit. Egyértelmű a javaslatból: a költségvetési módosítás háttere hazánk növekvő gaz dasági teljesítménye. Mindezek alapján kérem, hogy a beterjesztett 2017. évi költségvetési törvény módosításához kapcsolódó összegző módosító javaslatot támogatni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok s oraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Jelezni kívánom államtitkár úrnak, hogy a vita további szakaszában, illetve a zárszó elmondására 6 perc 7 másodperc maradt még fenn az időkeretben, úgyhogy szíveskedjen ezt majd figye lembe venni, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most képviselői felszólalások következnek, a napirend szerinti időkeretben. Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy a vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Vantara Gyula képviselő úrnak, Fideszképviselőcsoport. VANTARA GYULA ( Fidesz ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy a bevezetőben elhangzott, a 2017. évi költség vetés vitájáról tárgyalunk és annak napirendje a mai témánk. Elnök úr, úgy látszik, rossz papírt vett elő, úgy, ahogy ez előfordult a bizottsági ülésen is; úgyhogy az érveket akkor majd áttesszük a 2018. évi költségvetés tárgyalásához. Mint ahogy a szocial ista kormányzás alatt megszokhattuk azt, hogy ha egy költségvetési évhez és egy költségvetéshez év közben hozzá kell nyúlni, az mindig megszorítást jelentett. Az elmúlt évek polgári kormányzásának tapasztalata az, hogy a költségvetés évközi módosításai nem elvontak valahonnan és elvonnak valahonnan, hanem többletforrásokat biztosítanak, ahol arra igény merült fel az év folyamán. Most egy ilyen törvényjavaslat fekszik előttünk. Természetesen nem akarom a májusi általános vitát ismét lefolytatni, ezért a legf ontosabb módosító javaslatokat emelném ki, amelyekre államtitkár úr utalt. A Költségvetési bizottság május 24i ülésén az alábbi bizottsági módosítókat nyújtotta be. Mint ismert, az úgynevezett szociális hozzájárulási adó, közismertebb nevén a munkáltatói járulék mértéke 27 százalékról 22 százalékra csökkent, s emiatt indokolttá vált, hogy a központi
