Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. június 6. kedd (231. szám) - Az igazságos és méltányos nyugdíjrendszer kialakításához szükséges intézkedésekről szóló politikai vita - ELNÖK: - TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK: - TELEKI LÁSZLÓ (MSZP):
3762 rezsicsökkentés is a legnagyobb mértékben segít, akiknek a legnehezebb adott esetben kijönni a havi nyugdíjukból. Nekik ez a tízezer forint nyilván többet ért (Dr. Szakács László: 2500ért v áltották be nekik!) , mint azoknak, akik nagyobb nyugdíjjal rendelkeznek. Ugyanakkor itt ódákat és dicshimnuszokat zengenek főleg az MSZPs képviselők a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszerrel kapcsolatban. Engedjék meg, hogy azért kijózanítsam a jelenlév őket egykét adattal! 2011 első negyedévéig működési költségre a magánnyugdíjpénztárak 150 milliárd forintot fordítottak. Ez a 150 milliárd forint nyilvánvalóan a nyugdíjalapban is jó lett volna. Ha egy átlagos magyar munkavállaló 13 évig folyamatosan tagj a volt valamely kötelező magánnyugdíjpénztárnak, amit a Hornkormány írt elő, hogy kötelező az állami pénztár helyett a magánnyugdíjpénztárakba fektetni a jövedelmük egy részét, akkor körülbelül 1,7 millió forintot fizetett be, és 2010 végén a számláján 2, 3 millió forintot írtak jóvá, tehát annyi volt az összeg rajta. Ha ugyanebben az időszakban az egyik legbiztonságosabb, sőt a legbiztonságosabb befektetési formába, állampapírba fektette volna ez alatt a 13 év alatt ugyanezt az 1,7 millió forintot ugyanez az állampolgár, akkor 200 ezer forinttal több lett volna az állampapírszámláján, mint amennyi volt a magánnyugdíjpénztári megtakarításán. Ő 13 év alatt ezen az 1,7 millió forinton 200 ezer forintot vesztett ahhoz képest, ha állampapírba fektette volna a va gyonát. Ha pedig ezt nemcsak egy személyre vetítve nézem, hanem az összes magánnyugdíjpénztári vagyonra nézve nézem, akkor azt láthatjuk, hogy 2012ig körülbelül 700 milliárd forint az, amit a magyar nyugdíjjárulékbefizetők elvesztettek azzal, hogy ezt a pénzt nem állampapírba fektették vagy nem az állami rendszerbe fizették be, hanem kötelező magánnyugdíjpénztári rendszerbe, s mindemellett van, ahogy mondtam, a 150 milliárd forintos működési költség. Soksok mindenre lehetett volna fordítani ezeket az öss zegeket, ha nem a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszerre. Úgyhogy kérem, ne mondjanak megtévesztő példákat. Szintén többször hallottuk, hogy a járulékplafont újra visszaállítanák az MSZPs képviselőtársaink. Ez azt jelentette volna a múltban, hogy példáu l 2013ban 50 milliárd forinttal csökkentették volna a nyugdíjkassza bevételeit, az idei évben pedig körülbelül 70 milliárd forintot vennének ki ezáltal a nyugdíjkasszából. Mondják meg, tisztelt képviselő urak és hölgyek, hogy miután többször elmondták, ho gy ezt a plafonrendszert visszaállítanák, azok után akkor ezt az 50 és 70 milliárd forintot évente, azt a lukat, amit ütnének a nyugdíjrendszeren, mivel pótolnák ki. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Felszólalásra következik Teleki László képviselő úr, MSZPképviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő úr! TELEKI LÁSZLÓ ( MSZP ): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én nem kívánok reagálni különösebben Vágó Sebestyén képviselőtársam mon dataira (Vágó Sebestyén közbeszól.) , mert azt gondolom, nem a Jobbikkal van ebben a dologban vitám, hanem a kormány intézkedéseivel. Arra viszont egyetlenegy gondolattal ki kell térnem, hogy amikor azt mondja, hogy roma nőket küldenek nyugdíjasokhoz, és va lószínű, hogy ők fogják elkövetni azt, hogy nem szolgálják ki őket… (Sneider Tamás: Nem mondta a roma nőket…) De mondta a roma nőket, vissza lehet nézni. (Vágó Sebestyén: Ügyrendben…) Én erre azt mondtam… ELNÖK : Tisztelt Képviselőtársaim! Bocsásson meg, ké pviselő úr, egy másodperc türelmét kérem! Ezen ne nyissunk vitát! Vágó Sebestyén képviselő úr ügyrendi kérdésben kért szót. Amikor a vitát lezártuk, megadom képviselő úrnak a szót, és ezt az ügyet tisztázzuk itt, a Házban. (Teleki László felé:) Folytassa, képviselő úr! TELEKI LÁSZLÓ ( MSZP ):
