Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 27. hétfő (202. szám) - Dr. Gyüre Csaba (Jobbik) - a külgazdasági és külügyminiszterhez - „Mikor lesz közúti határátkelő Tiszaszentmárton és Szalóka között?” címmel - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
376 kötöttsegélyhitelprogram beindult. Említette ön is az aláírást, ami megtörtént a múlt évben, körülbelül egy éve. Azért pedig, hogy az ő pénznemük milyen módon került válságba és a nyersanyagárak hogyan változnak, higgye el, hogy nem a keleti nyitás felelős. A mongol gazdasági nehézségek egyébként nagyon komoly figyelmet keltettek a nemzetközi pénzpiacokon. Az IMF és a mongol kormány megállapodott egy hároméves hitelprogramban, és nemzetközi pénzügyi szervezetek, Japán, DélKorea é s Kína is megállapodásokat kötött Mongóliával. Jelenleg egy 5,5 milliárd dolláros csomag áll rendelkezésre, hogy Mongóliát kihúzzák a pénzügyi problémákból, és az IMF szerint 2019re akár évi 8 százalékkal is nőhet a GDP. Tehát nagyon nagy hiba lenne, ha m i nem lennénk ott komoly erőkkel. Magyarországról egyébként tejipari beruházások, tejipari gépek kerültek ki az elmúlt évben. A Pénzjegynyomda 10 millió dollár értékben szállít most biometrikus útleveleket, és bízunk abban, hogy a songinói biokombinát felú jítása is hamarosan beindul magyar szakemberek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) vezetésével. Köszönöm szépen a figyelmét. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) (13.20) Dr. Gyüre Csaba (Jobbik) - a külgazdasági és külügyminiszterhez - „Mikor lesz közúti határátkelő Tiszaszentmárton és Szalóka között?” címmel ELNÖK : Tisztelt Képviselőtársaim! Gyüre Csaba, a Jobbik képviselője, kérdést kíván feltenn i a külgazdasági és külügyminiszterhez: „Mikor lesz közúti határátkelő Tiszaszentmárton és Szalóka között?” címmel. Öné a szó, képviselő úr. DR. GYÜRE CSABA ( Jobbik ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy kárpátaljai településről, Szalókáról szeretnék szólni. Az Ungvári járásban fekvő falut már az 1200as évek oklevelei is említik, lakossága pedig 97 százalékban magyar. A település lakossága híven őrzi magyarságát, őseinek nyelvét, kultúráját, művészetét. Szalóka Eszennyel szomszédos, a magyar oldalon lévő Tiszaszentmártontól és Eperjeskétől pedig csak a Tisza és az országhatár választja el. E négy falu lakossága összesen kábé ötezer fő. Természetesen itt is családokat szakított szét a trianoni békediktátum . Az itt élőknek hatalmas problémát jelent, hogy az Ungvári járásban összesen egy személyforgalmi határátkelőhely működik Magyarország irányába, Csapon. Szalóka Ukrajna felől szinte megközelíthetetlen a nagyon rossz minőségű utak miatt. A helyiek csak nagy nehézségek, többórás kerülők árán tudják tartani a kapcsolatot a magyarországi rokonokkal, barátokkal. Szalókát és Tiszaszentmártont viszont összeköti egymással egy vasúti híd, melyen jelenleg csak vasúti teherforgalom zajlik, így magánszemély semmilyen m ódon nem haladhat át rajta. A hídról magyarországi szakemberek által készített statikai felmérések igazolják, hogy alkalmas lenne közúti közlekedésre is. A határ menti falvak vezetői már évekkel ezelőtt egyeztettek a határátkelőhely megnyitása érdekében. S zakemberek megállapították, hogy a térség környezete megfelelő a határátkelőhely kiépítésére, az érintett határszakasz közúton mindkét irányból megközelíthető, és a már meglévő infrastruktúra lehetővé teszi a vám- és a határőrség problémamentes működését. Mindezekből következik, hogy a határátkelő megépítése nem igényel komoly anyagi befektetést, viszont megnyitása esetén javítaná a szomszédos országgal az együttműködés feltételeit. Kérdésem tehát: egyetérte azzal, hogy nem lehet tovább halogatni a szalóka i határátkelőhely megnyitását? Mit kíván tenni a kormány a közúti határátkelő mielőbbi létrehozása érdekében, illetve
