Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. június 6. kedd (231. szám) - Az igazságos és méltányos nyugdíjrendszer kialakításához szükséges intézkedésekről szóló politikai vita - ELNÖK: - ANDER BALÁZS (Jobbik):
3749 A következő, amiről néhány szót hadd ejtsek, az a házi segítségnyújtás. A kormány az elmúlt időszakban változásokat generált, hiszen láttuk mindazt a hiányosságot, hiátust, ami ezt a szolgált atást jellemezte. Itt a házi segítség és a házi gondozás között tettünk különbséget, hiszen van, amikor csak a házi segítségnyújtásban az életminőségnek olyan szakaszába kell beleavatkozni egy idős embernél, amihez egy laikus segítő is elegendő, nem kell h ozzá szociális végzettség. A szociális gondoskodásról pedig már végzettséghez kötve, szolgáltatási naplót vezetve, szakmai oldalról beszélünk. Valamint átalakították ennek a szolgáltatásnak a feltételrendszerét is a gondozási időknél, a rászorultság mérték ének kiszámításánál is. De beszélhetünk a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásról. Ez az emberek önellátó képességének meglétekor egy olyan berendezéssel, egy olyan technikai berendezéssel segít, amikor az idős ember akár magányában, akár félve, megijedve, de tud egy pánikgombot megnyomni, és abban a faluban van egy ember, aki oda fog menni megkérdezni, hogy mi a baja. Azt gondolom, hogy megint csak az állapottól függően tudjuk ezeket a szolgáltatásokat biztosítani. De beszélhetnénk a házi gondozásról, ahol a kormány hat év alatt 40 százalékkal bővítette a házi gondozásban részesülők körét, megduplázva a gondozók létszámát. Azt gondolom, hogy ez az állami szerepvállalásnak egy következő ilyen része. Hadd ne részletezzem a nappali intézményt, amikor lehetőség et biztosít egy önkormányzat arra, hogy az idős ember napközbeni szükségletét, közösségi élményét vagy azoknak a szolgáltatásokhoz való hozzájutását szervezi meg, amit egyedül a saját lakásában, lakókörnyezetében nem tehet meg. (19.20) De az idősebb korúak gondozóházáról, illetve idősotthonáról is beszélhetnénk. Nagyon fontos megemlíteni, hogy ez is vita volt a parlamentben, és szerintem még lesz is, amikor a kormány bevezeti azt a fajta komplex idősgondozást, hogy az ápolást, gondozást nyújtó intézményben még orvosi felügyeletet nem igénylő, de speciális ápolást igénylő esetekben a szakápolási formát fogja preferálni, és ezzel is egy újabb szolgáltatást nyit meg azoknak az idős embereknek, akik már valóban bizonyos egészségügyi ápolásra is szorulnak, ugyana kkor ápolást nyújtó intézményben kell elhelyezni őket. Engedjék meg, hogy néhány számot is felsoroljak! A 2010. évben összesen szociális szolgáltatásra, szociális étkeztetésre, házi segítségnyújtásra, demensek nappali intézményére, bentlakásos intézményr e, időskorúak ápológondozói ellátására, valamint emelt szintű bentlakásra 50 milliárd 202 milliót fordított az akkori kormány. 2016ban ez 74 milliárd 219 millió volt, 48 százalékkal többet költ arra a nyugdíjastársadalomra, amely az önellátásban a szoci ális szolgáltatások igénybevételét kívánja. Az állam a nyugdíjrendszer mellett olyan szolgáltatásokat is nyújt, ahol ezek az emberek megkaphatják mindazt a szolgáltatást, amely az említett életminőséghez szükséges. Azt gondolom, hogy ezt is latba kell vetn i, ezt is nyilvántartásba kell venni a fejünkben, amikor az idős emberek ellátásáról beszélünk. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlé s! Megadom a szót Ander Balázs képviselő úrnak, Jobbikképviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő úr! ANDER BALÁZS ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt órákban tanúi lehettünk, hogy a korábban vagy a hét éve regnáló, de kivétel nélkül leszerepelt politikai pártok reprezentánsai itt előadták, felvázolták az idősügyi vízióikat. Az ígérgetés megy, a bizonyítás azonban már kevésbé, hiszen ha azt nézzük, hogy a gyakorlatban mennyire tudták ezeket a szép szavakat átkonvertálni a nyugdíjasfórumokon fennen hangoztatott „Tiszteletet az éveknek!”, „Megbecsülést az időseknek!”
