Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. június 6. kedd (231. szám) - Az igazságos és méltányos nyugdíjrendszer kialakításához szükséges intézkedésekről szóló politikai vita - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
3715 tengődnek 100 ezer forint alatti ellátásból, ami, el tudjuk képzelni, mire elég. Csak a havi gyógyszerkiadások sok nyugdíjas esetében akár havi 2030 ezer forintra is rúgnak. Az átlagnyugdíj pedig nem ad valós képet a nyugdíjakról, mert az ellátottak több mint fele esik az átlag alá. Tisztelt Képviselőtársaim! Érdemes nemek szerint is a számok mögé nézni: a nők nyugdíja 14 százalékkal marad el átlagosan a fé rfiakétól, vagyis a nők munkaerőpiaci hátránya, a munkaerőpiacról való sokéves kiesés, valamint a bérhátrány a nyugdíjban is megmutatkozik. De fontos információkkal szolgálnak a KSH jövedelmi adatai is, amelyek azt mutatják, hogyan változott az időskori sz egénységben élő nyugdíjasok aránya. A szegénységi küszöb alatt élő nyugdíjasháztartások aránya 2010ben még 4,6 százalék volt, ez 2015re 7,1 százalékra nőtt. Vagyis öt év alatt jelentősen nőtt azon nyugdíjasok száma, akik jövedelmi szegénységben éltek. Te hát ez a szomorú helyzet. És mit tett a kormány az elmúlt hét év alatt? Öt pontban foglalom össze, és ez az öt pont a következő: a kormány nem őrizte meg a nyugdíjak vásárlóértékét; nem tett semmit a kisnyugdíjasokért; tudatosan ellehetetlenítette a nyugdí j melletti munkát; tönkretette, ellehetetlenítette az öngondoskodási rendszert; és tudatosan alacsonyan tartotta a béreket, aminek egyenes következménye az alacsony nyugdíjak. Kezdem azzal, hogy nem őrizte meg a nyugdíjak vásárlóértékét. A miniszterelnök n emrég azt mondta, hogy a kormány eddig minden kötelezettségét teljesítette a nyugdíjak ügyében. Vállalása szerint megőrizte a nyugdíjak vásárlóértékét az inflációkövető indexálással. Ez azonban nem igaz, és erre három okot is fel tudok sorolni. 1. először is nem a nyugdíjas fogyasztói kosár szerinti inflációval számolt a kormány a nyugdíjemeléseknél, így például azt sem vette figyelembe, hogy a nyugdíjasok az átlag közel két és félszeresét költik gyógyszerkiadásokra. Egy példát hadd hozzak. Ebben az évben a kormány 1,6 százalékkal emelte a nyugdíjakat az év elején, ugyanakkor a gyógyszerárak 45 százalékkal emelkedtek, vagyis 34szer jobban, mint a nyugdíj, és ez valószínűleg így volt az elmúlt években is. A nyugdíjasinflációnál sú lyozottan kellene figyelembe venni mindazokat a kiadásokat, amikre jellemzően többet költenek a nyugdíjasok. Ilyenek a gyógyszerek, az alapélelmiszerek vagy a háztartási energia, míg például a közlekedés nem tartozik ezek körébe a nyugdíjasok utazási kedve zménye miatt. Tehát a kormánynak a nyugdíjasinfláció szerint kellett volna emelnie a nyugdíjakat ahhoz, hogy azt mondhassa: a nyugdíjak megőrizték a vásárlóértéküket. Másodsorban azt emelem ki, hogy a nyugdíjminimum esetén semmilyen emelésre nem került so r az elmúlt években, jövőre immár tizedik éve. Az öregséginyugdíjminimum összege 2008 óta változatlan, 28 500 forint, és ez alapján számolnak egy sor szociális ellátást is. Nem került tehát sor a nyugdíjminimum inflációkövető emelésére, több tízezer nyugd íjas éhezik, mert 28 500 forintból, tisztelt képviselőtársaim, nem lehet megélni. Harmadrészt azért sem mondhatjuk, hogy a kormány megtette a dolgát a nyugdíjak értékállósága ügyében, mert legutóbb, az idei évre szándékosan alultervezte az inflációt. A kor mány először 1 százalék alatti inflációt tervezett be, a rendszerváltás óta legalacsonyabb nyugdíjemelési mértéket, miközben az Magyar Nemzeti Bank már akkor 2,4 százalékos inflációval számolt, amit később 2,6ra módosított. A kormány év végén korrigált 1, 6 százalékra, de akkor is szándékosan a várható infláció alatti emeléssel kalkulált. Vagyis a kormány novemberig ül a nyugdíjasok pénzén. Vajon miért? Talán azt akarja, hogy a nagyobb összegű nyugdíjemelés novemberben úgy tűnjön: valami rendkívüli kormányz ati juttatásról van szó. Az LMP javasolta a novemberi nyugdíjkorrekció előrehozását, de a kormánypártok erre simán nemet mondtak. A kormány nem tett semmit a kisnyugdíjasokért. A jelenlegi egységes arányú nyugdíjemelés ugyanis a kisnyugdíjasoknak alacsony, a magasabb ellátásban részesülőknek magasabb összeget jelent. Az 1,6 százaléknyi emelés például a 100 ezer forint alatti nyugdíjasoknak 10001500 forintos emelést jelentett, a 300 ezer forintot vagy a fölött kapó nyugdíjasoknak körülbelül 5 ezer forint kö rüli
