Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. június 6. kedd (231. szám) - Az igazságos és méltányos nyugdíjrendszer kialakításához szükséges intézkedésekről szóló politikai vita - HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
3708 Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót H ollik István képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, abban egyetérthetünk, hogy akkor jó a mindenkori nyugdíjrendszer, ha az igazságos és méltányos. Én arra tennék kísérletet, hogy számba vegyek néhány olyan külső körülményt, amely nagyban meghatározza a mindenkori kormány mozgásterét egy igazságos és méltányos nyugdíjrendszer kialakításával kapcsolatban. Három ilyen külső körülményről szeretnék beszélni. Az első külső körülmény az ország gazdasági állapota, mert bár a nyugdíjak biztosítása és folyósítása, a nyugdíjkassza elvileg független az ország gazdasági teljesítményétől, mégis azt láthattuk az elmúlt 25 évben, hogy ha az országnak jól ment, akkor ennek haszonélvezői tudtak lenni az idős emberek, a nyugdíjasok is. A gazdasági növekedés tehát többletbevétel az államnak. Ha van többletbevétele az államnak, akkor nyilvánvalóan ebből tud juttatni nyugellát ások formájában az idős emberek számára is. Tehát ha az ország gazdasági állapota stabil vagy éppen növekedő, akkor annak haszonélvezői voltak a nyugdíjasok is. A második ilyen, nem elhanyagolható külső körülmény, ami befolyásolja a mindenkori kormányzat n yugdíjpolitikáját, a foglalkoztatás, illetve a foglalkoztatottak száma, hiszen a felosztókirovó rendszer lényege az, hogy a jelenlegi munkavállalók befizetései biztosítják a nyugdíjrendszer kifizetéseit. Éppen ezért meghatározó jelentőséggel bír az, hogy Magyarországon hány ember vállal munkát, hány ember fizet adót és járulékot, hiszen az ő befizetett adójukból és járulékaikból tud a magyar állam nyugdíjat fizetni. Itt is azt tudjuk mondani, hogy ha növekvő a foglalkoztatottak száma, akkor a nyugdíjkassza annál stabilabb lesz, ha kevesebb a foglalkoztatottak száma, akkor annál kevésbé lesz stabil, vagy ahogy láthattuk 2010 előtt, akkor a nyugdíjkassza mínuszos lesz. A harmadik ilyen külső körülmény, amit meg szeretnék említeni, a költségvetés állapota, his zen ha az ország költségvetése, Magyarország pénzügyei rendben vannak, azok stabilak, akkor az egyúttal kiszámíthatóságot is jelent a nyugdíjasok számára. Márpedig azt gondolom, hogy a kiszámíthatóság a nyugdíjasok, az idős emberek számára a legfontosabb, hiszen ők tudnak legkevésbé reagálni a változó külső környezetre. Ezt lényegesen könnyebben meg tudja tenni az, aki mondjuk, még fiatalabbként a munkaerőpiacon van, át tudja képezni magát, esetleg el tud helyezkedni máshol. A nyugdíjas, idős emberek erre m ár nem képesek. Tehát az a harmadik állításom, hogy a költségvetés állapota is nagyban befolyásolja a mindenkori kormány nyugdíjjal kapcsolatos intézkedéseit. S azt gondolom, hogy azt állíthatjuk, elmondhatjuk, hogy ez a három tényező lényegesen, jelentőse n befolyásolja a mindenkori kormány nyugdíjpolitikáját. Érdemes tehát ezen a három tényezőn keresztül megvizsgálni, hogy mit tapasztaltak a nyugdíjasok az elmúlt 1015 évben. Nézzük meg, hogy 2002 és 2010 között milyen volt az ország gazdasági állapota! Az t láthattuk, hogy akkor, bár a világgazdaságban pénzbőség volt, ahogy Gyurcsány Ferenc az őszödi beszédben erről beszélt, Európa gazdasági motorjai még nem fulladtak ki, jelentős volt az európai gazdasági növekedés, azt láthattuk, hogy Magyarország számtal an alkalommal, 2002 és 2010 között több évben is alulmúlta az Európai Unió növekedési átlagát. Tehát azt mondhatjuk, hogy az ország gazdasági állapota az akkori lehetőségekhez képest nemhogy nem volt kielégítő, hanem kifejezetten rossz volt. Ha megnézzü k a foglalkoztatottak számát mint második fontos külső körülményt, ott is le kell szögeznünk, hogy 2002 és 2010 között nem volt jó hatással a nyugdíjkasszára az, hogy 200 ezer ember elveszítette a munkahelyét. 200 ezer emberrel kevesebb ember fizetett be n yugdíjjárulékot, ezáltal is egyre nagyobb rést ütve a nyugdíjkasszán. S ha a harmadik külső körülményt nézzük, a költségvetés állapotát, talán a három közül itt láthatjuk a legtragikusabb állapotokat, hiszen azt láttuk, hogy a szocialisták 2002 és 2010 köz ött egyetlenegy alkalommal sem tudták a költségvetés
