Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 31. szerda (230. szám) - Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Szerb Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodáshoz a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv kihird... - ELNÖK: - BARTOS MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3622 köztük a nemzeti kisebbségi akcióterv kidolgozását. A nemzeti kisebbségi akcióterv végleges változatát a szerb k ormány 2016. március 3án fogadta el. A dokumentum meghatározza a következő évek nemzeti kisebbségi jogbiztonságra vonatkozó feladatait. A dokumentumba számos olyan rendkívül fontos kérdés, mint a nemzeti tanácsról szóló törvény módosítása, a nemzeti kiseb bségek részarányos foglalkoztatása a közszférában, a hivatalos kisebbségi nyelvhasználat, a vajdasági költségvetés támogatása és hatásköri törvényének megalkotása is bekerült, valamint a nemzeti kisebbségi szervezetek bevonása megtörtént már magába az elők észítő munkába is. A magyarszerb kétoldalú támogatás konkrét formájaként 2015től tartós időre kiküldött nemzeti szakértővel is segítjük Szerbia csatlakozási tárgyalásait az Európai Közösséghez. A kulcsfontosságú igazságszolgáltatási reform pedig a két or szág igazságügyi minisztériumai között 2015ben aláírt megállapodás keretei között zajló magyarszerb együttműködést is támogatja. A nemzeti kisebbségek jogbiztonsága kapcsán magyar javaslatra elfogadott akcióterv keretei között folyik a nemzeti kisebbsége k jogainak és szabadságjogainak védelméről szóló törvény módosítása, és létrejött a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítását célzó munkacsoport. Halad továbbá az általános iskolai nemzeti kisebbségi tankönyvek publikációja. Magyar részről megkülönbözt etett figyelemmel követjük az akcióterv feladatainak időarányos teljesítését, és folyamatosan egyeztetünk a helyi magyar és szerb kormányzati partnerekkel. Kiemelt jelentőségű és a térségben példaértékű a magyarszerb történelmi megbékélési folyamat, amely nek részeként létrejött a MagyarSzerb Akadémiai Vegyes Bizottság is. Tisztelt Ház! Az elmondottakra tekintettel kérjük a javaslat támogatását. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.) (15.50) ELNÖK : Köszönjük, államtitkár úr. Most a ve zérszónoki felszólalások következnek. Megadom a szót Bartos Mónikának, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. BARTOS MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Balkánt nem kímélték a történelem viharai, sőt ma is olyan folyamatokat láthatunk, figyelhetünk meg, amelyek destabilizálják a térséget. Ezzel párhuzamosan több nagyhatalom is jelen van és aktív a Balkánon. Sok feszültség nehezíti a mindennapokat. Ugyanakkor a Balkán stabilitása az egyik elengedhetetlen kulcs Európa biztonságához. Mindeközben Magyarország Szerbiával történelme eddigi legjobb kapcsolatát alakította ki az ott élő délvidéki magyarság javára. Szerbia külö nleges helyet foglal el kapcsolatrendszerünkben, hiszen a magyar szomszédság nemzet- és biztonságpolitikai, valamint külgazdasági törekvések homlokterében áll. A kialakult jó kétoldalú együttműködésnek megfelelően mind politikai, mind pedig kormányzati szi nten gyakoriak a magas szintű találkozók. A számos együttműködés sorba vételét azért sem kezdem el, mert néhány hónappal ezelőtt nekem volt alkalmam a BudapestBelgrádvasútvonal fejlesztéséről szólni, így akkor néhány rövid és igazán csupán vázlatos kitek intést tudtam tenni. Ha a Balkán helyzetét és geopolitikai jelentőségét, valamint Magyarországgal való kapcsolatrendszerének összetettségét együtt szemléljük, érthető, hogy Magyarország miért támogatja Szerbia európai uniós csatlakozását: nekünk és Európán ak elemi érdeke, hogy az EUs bővítés folytatódjék a Balkánon. Hogyha a történelem viharainak kíméletlenségén végigtekintünk, az EU abban a vonatkozásban példátlan siker, hogy fennállása során nem volt háború a tagállamai között. Természetesen nekünk az is érdekünk, hogy a Szerbiában élő kisebbségek minél szélesebb jogkört harcoljanak ki maguknak az uniós csatlakozási tárgyalások során.
