Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 31. szerda (230. szám) - A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról szóló 2016. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - FARKAS SÁNDOR
3614 ELNÖK : Köszönjük, államtitkár asszony. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról szóló 2016. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája M ost soron következik a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról szóló 2016. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A Farkas Sándor és Dankó Béla képviselők által benyújtott előterjesztés T/15776. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Farkas Sándor úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. FARKAS SÁNDOR ( Fidesz ), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőhegyesi ménesbirtokra a magyar önkép és identitás évezredes elemét jelentő lovaskultúra szerves és alapvető részeként tekinthetünk. Mezőhegyes neve az elmúlt több mint 230 év során összeforrt a kultúraápolással, a szakmai tudással, az ország egészére szétsugárzó építőmunkával, miközben maga is nemzeti hagyományunk szimbólumává, részévé vált. A Nemzeti Ménesbirtokról és Tangazdaságról szóló 2016. évi XCI. törvény preambulumából idéztem néhány gondolatot. Mégis, most milyen feladatok előtt állunk, és milyen feladatokat kell ellát ni a ménesbirtoknak a törvény alapján? Mezőhegyesen kialakult a védett őshonos magyar lófajták tenyésztése, genetikai értékének megőrzése és a magyar sportlófajta tenyésztése genetikai értékének teljesítményalapú növelése. Ez a lóágazatra vonatkozik. Az ál lattenyésztés egyéb vonatkozására is, akár a szarvasmarha, tejelőtartásra és később a hagyományos fajta beállítására szükséges a megfelelő takarmányelőállítás, legelőgazdálkodás. A növénytermesztés az, amely meghatározza az egész gazdaság súlypontját és lehetőségét, amely kimondottan a vetőmagtermelésre, a mező- és erdőgazdasági, vadgazdálkodási, kertészeti és ehhez kapcsolódó oktatási, turisztikai és lovassporttevékenységre vonatkozik. Mezőhegyesen hagyományos a különösen az állat- és lótenyésztéshez ka pcsolódó, valamint a modern igényeknek megfelelő elméleti és gyakorlati mezőgazdasági szakképzés, oktatás, várhatóan továbbképzés és felnőttképzés a tangazdaság keretén belül. Milyen előzmények, mik voltak azok, amelyek ennek a törvénynek a módosítását szü kségessé tették? Néhány gondolatot mondanék, hogy megértse mindenki, aki a teremben van, és figyelemmel kíséri az előterjesztést. A 2016. január 1jétől 2016. december 31éig központi költségvetési szervként működő Mezőhegyesi Állami Ménes költségvetési in tézmény 2015. december 31. napjával vette át a Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő és Értékesítő Kft. tevékenységeit, eszközeit, kötelezettségeit és követeléseit jogutód nélkül, jogszabály erejénél fogva, megszűnő gazdasági társaságtól. A Mezőhegyesi Álla mi Ménes 2016. január 1jétől a korábbi kft. eszközállományával gazdálkodott, amely a jogszabály erejénél fogva a társasági tulajdonból állami tulajdonná vált, és mint ilyenről, vagyonkezelői szerződést kellett volna kötni, amit megkíséreltek ugyan, de ez nem jött létre. A nemzeti ménesbirtokról szóló 2016. évi XCI. törvény rendelkezései szerint a Mezőhegyesi Állami Ménes feladatai 2017. január 1jétől, azaz ez év január 1jétől jogutódlással a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.hez kerülnek át. A törv ényjavaslattal megoldandó problémák. A Mezőhegyesi Állami Ménes és Lótenyésztő és Értékesítő Kft. tevékenységét és eszközeit, kötelezettségeit és követeléseit vette át 2015. december
