Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 31. szerda (230. szám) - Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló t... - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR (MSZP):
3610 a költségvetésből, akkor nincs meg az a lehetőség. A törvény ugyan lehetőséget ad arra a munkáltatónak, hogy megemelje a fizetést, de ha nincs rá költségvetés, akkor bizony baj van. Azért teszem fel különösen ezt a kérdést, mert a mai napon hallottam azt, hogy a jelenleg beadott és most nemrég tárgyalt költs égvetési törvényhez a kormány egy módosítót adott be, amelynek a lényege az, hogy az igazságügyben, a bíróságon dolgozók személyi juttatásainál 4,5 milliárd forintot vesz el ebből az összegből, ami eddig ott szerepelt, tehát azt csökkenti. Én ezt hallottam jelen pillanatban, 4,5 milliárdos mínuszt. Azt gondolom és attól tartok, hogy amennyiben ki lesz adva a munkáltatói jogkör gyakorlóinak, hogy meg kell húzni a nadrágszíjat, nincs pénz, akkor a minimumot fogjuk adni, és akkor gyakorlatilag nem fog megvalós ulni a béremelés ebben az ágazatban, mert ha minimumok kerülnek kiadásra, akkor gyakorlatilag nem beszéltünk béremelésről, csak egy nagyon szűk réteg esetében, és nem lesz általános a béremelés. Bizony azt gondolom, hogy ez mindenesetre probléma. Most tárg yaljuk, sokat beszélünk róla, a média beszél róla, fizetésemelés, hú, de jó, de lehet, hogy ez végül nem fog megvalósulni, mert a kormány mindenütt szorítja le a költségvetési keretet, és akkor számukra sem fog jutni. Egyébként osztom az előttem szólóknak azt a véleményét, hogy abban az esetben, amikor van egy minimum meghatározva és maximum, akkor bizony nagyon a munkáltatói jogkör gyakorlójának kényérekedvére van bízva az, hogy valakinek lesze fizetésemelése vagy nem lesz fizetésemelése. Bizony ez a meg felelni akarás a munkáltatói jogkör gyakorlójának lesz jellemző adott esetben ezeken a munkahelyeken, ami nem biztos, hogy a minőségi munka javára fog szolgálni. Ezért is azt gondolom, jobb volt a korábbi rendszer, amikor konkrétan volt meghatározva. Ezenf elül még van egy picike probléma azzal is, hogy jobban kitolja az előrelépés időszakát. Tehát az eddigi törvény esetén, ami most még hatályban van, gyakrabban sorolódtak előre, léptek előre, nőtt a fizetés, nőtt a szabadság, s a többi, itt most egy kicsit lassabb ütemben fog ez megtörténni, tehát kicsit elkényelmesedhetnek ettől a dolgozók. Nem biztos, hogy ugyanúgy fogja szolgálni azt az érdeket, amit esetleg önök megfogalmaztak, hanem pontosan a fordítottját fogja szolgálni. Tehát ilyen fenntartásaink van nak ezzel a jogszabállyal kapcsolatosan. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK : Köszönjük, képviselő úr. Most kétperces hozzászólásra megadom a szót Gúr Nándor jegyző úrnak. GÚR NÁNDOR ( MSZP ): Köszönöm szépen, elnök úr. Cs ak megerősíteni szeretném azokat a gondolatokat, amelyek arról szólnak, hogy ha egy rendszer átalakítása kapcsán vagy egy illetménystruktúra változtatása kapcsán a pótlékok tekintetében megvonások történnek, a cafetériát megszüntetik, akkor egyáltalán nem biztos az, hogy egyébként a jövedelmi pozíciók javulnak. De ha mégis javulnak a jövedelmi pozíciók, mint ahogy államtitkár asszony azt mondta a középfokúaknál, akkor azt szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy ezt nehogy eredményként, érdemként könyveljék el. Mondom, nehogy eredményként és érdemként könyveljék el, hiszen a tavalyi esztendőben kötött bérmegállapodásokhoz illesztetten ez az összegszerűség a garantált bérminimum nagyságrendjét éri el, és nem több attól. Ilyen értelemben önök nem pluszt teszne k, hanem csak azt a kötelezettséget teljesítik, amit a tavalyi esztendőben e tekintetben vállaltak. A másik dolog, ha már ennél a 160 ezer forintos nagyságrendű bértételnél maradtunk, akkor a példa kedvéért jelzem és ajánlom is államtitkár asszonynak, hogy nézze meg, nézze meg azt, hogy mondjuk, hét évvel ezelőtt egy ilyen nagyságrendű bérre vonatkoztatva milyen járulékterhet fizettek a munkaadók és a munkavállalók együttesen, és hogy néz ki ez a mai időszakban. Ha azt a többletet, amit ma kivetnek egy ilye n nagyságrendű bérre azzal szemben, mint ami volt 2010ben adó, járulék összesenjében, azt nem beszedné a kormány és a haverok között szórná szét, a csókosok között osztaná el, hanem azt is béresítené, na, azokat a helyzeteket, amelyek azt a szituációt hív ják életre,
