Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 31. szerda (230. szám) - Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló t... - ELNÖK: - MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
3608 tegye az indokait is mellé, hogy melyik az a 10 százalékot érintő kör, akiket felölelhet ez a kiemelt munkakörré történő minősítés. Igazából azt szeretném még mondani az utolsó mondatban, hogy ne tekintse jótéteménynek azt, hogy a középfokúaknál 160 ezer forintos fizetés is elérhető. Ez nem erény, ez egyszerűen a garantált bérminimum biztosításából fakad, inkább azt nézze m eg, hogy milyen járulékterheket zúdítanak ezekre a bérekre! Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK : Köszönjük, jegyző úr. Most megadom a szót normál időkeretben Mesterházy Attila képviselő úrnak. MESTERHÁZY ATTILA ( MSZP ): Köszönöm szé pen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak egy rövid észrevételt tennék én is, hiszen Handó Tünde nem olyan rég a Költségvetési bizottságban is előterjesztést tett, hosszasan indokolta, hogy miért kellene a bírók fizetését jelent ős módon megemelni. Mi megdöbbenéssel tapasztaltuk azt, hogy a fideszes képviselők nem támogatták ezt az indítványt, pedig erre a problémára is egyébként megoldást adna, hiszen ha a bírókhoz van kötve a többi ott dolgozó kollégának a bére, és akkor ez egy viszonylag egyszerű megoldás lenne: meg kell emelni a bírók fizetését, ez emeli az ott dolgozók fizetését. Ha jól értettem, akkor nem először szavazza le a fideszes frakció Handó Tünde kezdeményezését, ami azért is érdekes, mert őt azért nem tekintjük nagy on távol állónak a kormánytól és a fideszes politikusoktól. Éppen ezért a mai nap egyébként az MSZP frakciója egy frakcióindítvánnyal élt a Költségvetési bizottság ülésén, amely megismételte azt a kezdeményezést, amit az elnök asszony tett. Ennek a kezdemé nyezésnek is a sorsa ugyanaz lett, mint a korábbiaknak, nevezetesen a fideszes képviselők a teljes ellenzéki támogatás ellenére leszavazták ezt a szocialista frakció által elkészített illetménynövelési javaslatot. Azt kérném az államtitkár asszonytól is és a kormány egyéb más képviselőitől, hogy gondolják ezt át, hiszen valóban egy olyan intézményrendszerről van szó, amelyik egyrészt jelentősen leterhelt, másrészt rendkívül fontos intézménye minden jogállami létnek. Manapság már úgy tűnik, hogy szinte a bír óság az utolsó olyan intézményrendszer, amely a jogállamiság életjeleit mutatja, tehát megérdemelnék a bírók és az ott dolgozók, hogy ez a béremelés megvalósuljon mindenkire vonatkozóan a bíróságokon. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban. - Gúr Nándor: Úgy van!) ELNÖK : Köszönjük. Most normál időkeretben megadom a szót Gyüre Csaba képviselő úrnak. DR. GYÜRE CSABA ( Jobbik ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Szeretném folytatni, mert néhány dolog azért még bennem rekedt. Ha már az igazságszolgá ltatás bérezéséről beszéltem, akkor azt is szeretném elmondani, hogy 2004ben volt legutóbb bérrendezés, ezt a 10 százalékot nem figyelembe véve, ami most novemberben és januárban, fél éven belül valósult meg. Kiszámolták, hogy ezalatt a reálbérek értéke, tehát az ő béreik értéke 50 százalékkal csökkent 2004 óta, és ha ezt a 10 százalékot hozzáveszem, akkor éppen 40 százalékos reálbércsökkenésről beszélhetünk. Ha a bíráké így csökkent, akkor, mivel egybe van kötve a két fizetés, természetesen ugyanígy csökk ent az igazságügyi alkalmazottaké, az ügyészségi alkalmazottaké, az ügyészségi tisztviselőké, az ügyészeké is ugyanígy értékelődött le, tehát jelen pillanatban a 10 százalékos béremelést követően van egy 40 százalékos reálbércsökkenés az ő esetükben. És eh hez jön még az, amit ez a törvény behoz, mint mondtam, például a titkárok esetében alig emelkedik vagy egyáltalán nem is emelkedik a fizetés, főleg, ha a minimumról beszélünk.
