Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 31. szerda (230. szám) - Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló t... - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3606 Ha most megnézzük ezt az új bértáblát, akkor azt mondjuk, hogy sok minden előremutató dolog van benne, mert valóban vannak lépések, amelyek arra engednek következtetni, hogy van pozitív változás. Államtitkár asszony rögtön kiemelte az igazságügyi alkalmazottak vonatkozásában a legkevesebb iskolai végzettséggel rendelkezőknek a bértábláját, amely a középfokú végzettségű dolgozók bérét tartalmazza. E bben valóban komoly változás van, akár szinte jelentős változás is, ha jól számolom, majdnem duplájára is emelkedhet ezen a szinten a bér. De azt is meg kell nézni, és államtitkár asszony azt emelte ki, ahol a legnagyobb a különbség, de ha megnézzük a több iekét, akkor azt látjuk, hogy egyáltalán nincs minden csoportban hasonlatos emelkedés. Így a legjellemzőbb a bírósági titkárok esetében, ahol gyakorlatilag szinte nincs is előrelépés, hiszen a bértáblájukban az abszolút kezdő bírósági titkár, akinek eddig 0,7es szorzója volt, az 0,84, tehát itt azért van némi különbség, de aki már például 47 éve bírósági titkár, 0,9 volt eddig a szorzója, 0,9 ezután is a szorzója. Hozzáteszem: valóban ez a minimumszorzó, tehát ettől kevesebb nem lehet, több lehet, vagy ha megnézem, a 811 éves jogviszonnyal rendelkező bírósági titkárok esetén a régi szabály szerint 1,0 volt a szorzó, most 0,98 lesz a szorzó, tehát ott még 0,02es visszalépés is van. Jóllehet azt el kell ismernem, hogy a jogszabály tartalmazza azt, hogy kev esebb nem lehet a fizetése, de ha figyelembe veszem viszont azt, hogy gyakorlatilag a cafetéria eltörlésre kerül az ő esetükben is, akkor bizony előfordulhat, hogy a cafetériát is figyelembe véve kevesebb juttatása lesz egy dolgozónak, mint amennyi eddig v olt. Tehát én azt a tapasztalatot szűrtem le, hogy a legkevesebb iskolai végzettséggel rendelkező dolgozók esetében biztos, hogy meg fog valósulni viszonylag jelentős béremelés, ami, azt gondolom, hogy náluk is nagyon fontos, viszont minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik, annál kisebb lesz ez a lehetőség a béremelésre, ami viszont egy olyan irányba viszi el az eseményeket, hogy kvázi megbecsültebbnek fog számítani bérezés szempontjából a kisebb iskolai végzettségű bírósági tisztviselő, mint a mag asabb iskolai végzettségű, és ez nyilván már középtávon, hosszú távon, sőt rövid távon is az állomány - hogy mondjam - végzettségében, a tudásában romlást idézhet elő. Tehát ebből a szempontból, én úgy gondolom, hogy nincsenek megfelelően megbecsülve azok, akik magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. Azt gondolom, az, hogy elő van írva, hogy bizonyos esetekben tanfolyamokon, képzéseken kell részt venniük, sőt vezető esetén kötelező az évenkénti képzés, ami nem biztos, hogy fontos lenne, akkor azt mondo m, hogy a képzés fontos, de még sincsenek megfelelően megbecsülve. Tehát itt én látok néminemű ellentmondást, és itt nem ártana a koncepción valamilyen szinten változtatni. Ami nekem nagyon nem tetszett ebben a törvényben, és kaptunk magyarázatot, é s mindenki bele is vette eddig a kormánypárt, a kormányzó pártok részéről a felszólalásába, és államtitkár asszony is kitért rá, ez pedig az, amikor valakit rendkívüli besorolásban lehet részesíteni, illetve nem is hogy rendkívüli besorolásban, hanem nem f og rá vonatkozni az a bértábla, amely egyébként mindenki másra vonatkozik, hanem ez alól kiveszi a dolgozót, illetve a munkaterületét, és azt mondja, hogy rendkívülivel a munka törvénykönyve hatálya alá tartozónak tekinti bérbesorolás szempontjából, rá a m unka törvénykönyve fog vonatkozni, és ebben az esetben rendkívüli fizetést kaphat. Hogy mennyi ez a rendkívüli fizetés, itt ért engem a meglepetés, amikor elkezdtem ezt kiszámolni, és megnéztem, hogy mennyi az az átlagkereset, amiről itt a jogszabály beszé l, ami azt mondja, hogy a kiemelt munkakörré minősített munkakörben dolgozók részére a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági átlagos havi bruttó munkabér tízszeresét lehet fizetni. Ezt elkezdtem számolni, megnéztem gyorsan a KSHban, hogy menny i ez az összeg, kijött, hogy 2016ban, tehát januárdecember vonatkozásában 263 200 forintról beszéltünk, ennek a tízszerese pedig éppen 2 millió 632 ezer forint, tehát valamivel több mint 2,5 millió forint ez az összeg, ami ebben az esetben adható. Tehát gyorsan előkerestem ennek az indokolását, hogy miért van erre szükség, és ott olvasom, hogy hát, van olyan munkakör, amit piaci alapon szeretnénk megfizetni - nem pontosan így szól, de a piaci alap van benne , és akkor azt kérdezem, hogy miért nem
