Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 31. szerda (230. szám) - Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló t... - ELNÖK: - DR. VAS IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3599 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat világos és egyértelmű, hiszen egy olyan jogi helyzetet szeretne rendezni, amely azáltal állt elő, hogy megváltoztak a köztisztviselőkre és az állami tisztviselőkre vonatkozó szabá lyok. Szeretnénk elérni, hogy az igazságügyi alkalmazottak illetménye ezekhez a törvényekhez igazodjon, ezért nyilvánvaló, hogy módosítani kell az igazságügyi alkalmazottakról és az ügyészségi alkalmazottak jogállásáról szóló törvényeket is. Szeretném lesz ögezni, hogy a jelen javaslat az igazságügyi alkalmazottak és az ügyészségi alkalmazottak illetményéről egy komplex megoldást hoz az Országgyűlés elé, hiszen az Országos Bírósági Hivatal és az ügyészség beszámolójából is kiderül, hogy az igazságügyi és ügy észségi alkalmazottak, de különösen a bírósági alkalmazottak körében meglehetősen veszélyes fluktuáció indult el. (14.00) Az elvándorlást az idézhette elő, hogy az igazságügyi és nem ügyész ügyészségi alkalmazottak illetménye a 2016. október 1. és január 1 . közötti kétszer 5 százalékos illetményemelés ellenére sem éri el az állami tisztviselők illetményét. A felvázolt probléma megoldását jelenti, ha megtörténik az igazságügyi és nem ügyész ügyészségi alkalmazottak, valamint az állami tisztviselők jogainak, így illetményének és kötelezettségeinek minél teljesebb összhangba hozása. Mindezekre tekintettel az illetményük a javaslat alapján az alapilletményből, továbbá, ha a folyósítás törvényben meghatározott feltételei fennállnak, a beosztási pótlékból és címpó tlékból áll. Az igazságügyi szervezetrendszer sajátosságaira tekintettel megmaradnak az alapilletmény kiszámításához szükséges szorzószámok, viszont az állami tisztviselőkről szóló törvény illetményrendszeréhez hasonlóan a javaslat az egyes fizetési osztál yok fizetési fokozataihoz rendelve sávokat hoz létre, amelynek alsó és felső értékét egyegy szorzószám adja. Összegezve, a javaslat az igazságügyi alkalmazottak és az ügyészségi alkalmazottak illetményrendszeréből, az állami alkalmazottak törvényéhez haso nlóan, főszabályként eltörli a pótlékok rendszerét. Kivezetésre kerül a munkaköri, a nyelv, a veszélyességi és a kiegészítő pótlék, ugyanakkor a beosztási és a címpótlék megmarad. Garanciális jelentőségű, hogy a hatályos szabályozás fenntartja, hogy az ig azságügyi alkalmazottak illetményalapja továbbra is megegyezik a legkisebb bírói alapilletménnyel, illetve a nem ügyész ügyészségi alkalmazottak alapilletménye esetében megegyezik az ügyészségi alapilletmény összegével. Hozzáteszem, ez a kettő évtizedek ót a ugyanaz. Örömmel mondhatom el, hogy a fenti szabályok alkalmazásával lehetővé válik a középfokú végzettségű ügyintézők esetén az illetmények jelentős mértékű, legalább 10 százalékos, egyes esetekben akár 30 százalékos emelése. Az emelés mértékét jól péld ázza, hogy a középfokú végzettségűek esetén az első fizetési fokozatban lévők esetében az alapilletményt meghatározó szorzószám 0,2ről közel duplájára, 0,38ra emelkedik. De kiket illet meg a beosztási pótlék? A beosztási pótlék a központi igazgatásban el sősorban a Kúrián, az Országos Bírósági Hivatalnál és a Legfőbb Ügyészségen dolgozó igazságügyi és nem ügyész ügyészségi alkalmazottakat, valamint az igazságügyi szakértői intézményeknél dolgozó igazságügyi alkalmazottakat illeti meg. Az előterjesztés egyi k legfontosabb részét képezi, hogy az így kialakított illetményrendszer nem generál további bérfeszültséget az igazságügyi szervezetrendszeren belül. Mindezek mellett az igazságügyi szakértők, a bírósági titkárok, a szakértőjelöltek pedig a bírósági fogalm azók illetménytáblájához igazodó külön illetménytáblákba kerülnek, így a Kúriára beosztott bírósági titkárral és a bírósági fogalmazóval megegyező mértékű beosztási pótlékra jogosultak. Következésképpen a szakértők illetményének alsó határa legalább 50 szá zalékkal emelkedik. Tisztelt Képviselőtársaim! A FideszMagyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja támogatja a T/15785. számon benyújtott törvényjavaslatot, amelynek célja, hogy az emelésnek köszönhetően biztosíthatóvá váljé k, hogy az igazságügyi szervezetrendszer megtarthassa kulcsfontosságú alkalmazottait, ugyanakkor megállítsa az igazságügyi és nem ügyész ügyészségi alkalmazottak
