Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 31. szerda (230. szám) - Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló t... - DR. VÍZKELETY MARIANN igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3597 figyelemmel az illetményrendszerek gyökeresen eltérő voltára. Emiatt v ált szükségessé a témakör átfogó újraszabályozása. Mindemellett a bírósági és ügyészségi szervezetben a középfokú végzettséggel rendelkező tisztviselők nagyfokú fluktuációjára figyelemmel, az igazságügyi szervezetrendszer működőképességének megőrzése érdek ében elengedhetetlenné vált az ezen végzettséggel rendelkező tisztviselők bérének rendezése. Ők alkotják egyébként számszakilag az igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak legnagyobb részét. A cél az volt tehát, hogy az igazságszolgáltatás Alaptörvényben bi ztosított függetlenségének szem előtt tartásával összhangba kerüljenek az igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak elsősorban illetményeiket érintő jogai és kötelezettségei az állami tisztviselőkével. A lehető legmegfelelőbb szabályozás megalkotása érdekébe n az igazságügyi tárca folyamatosan egyeztetett a hivatásrendek, az Országos Bírósági Hivatal, a Legfőbb Ügyészség és a szakértők állami intézményének képviselőivel. Így az előttünk fekvő javaslat egy több mint féléves megfeszített munka eredménye. Tisztel t Ház! A törvényjavaslat két törvényt módosít tehát, egyrészt az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvényt, másrészt a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpál yáról szóló 2011. évi CLXIV. törvényt. (13.50) Az igazságügyi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény olyan személyek jogállását határozza meg, mint például a bírósági fogalmazó, a bírósági titkár, a tisztviselő, az írnok vagy az igazságügyi szakértő, a s zakértőjelölt és a technikus. Az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény az ügyészek mellett, akiket a jelen törvényjavaslat nem érint, szabályozza például az alügyész, az ügyészségi fogalmazó, a tisztviselő és az írnok jogállás át. Tisztelt Országgyűlés! Kérem, engedjék meg, hogy a teljesség igénye nélkül ismertessem a törvényjavaslat főbb rendelkezéseit! A törvényjavaslat az állami tisztviselőkéhez hasonló, de az igazságszolgáltatási szervezetrendszer sajátosságait figyelembe ve vő új illetményrendszert vezet be az előbb említett személyi kör számára. Ez a következőket jelenti: egy sávos illetményrendszer kerül bevezetésre, amelynek alkalmazása nagyobb felelősséget követel meg a munkáltatótól. Ugyanakkor lehetőséget ad egy bértöme ggazdálkodásra az igazságügyi és az ügyészségi alkalmazottak feladataival, teljesítményével jobban arányban álló illetmény megállapítására. A sávos illetményrendszer alkalmazásával megszüntetésre kerül az illetményeltérítés, az életpályakülönbözet és a p ótlékok nagyobb része. Ugyanakkor garanciális elem, hogy az igazságügyi és nem ügyész ügyészségi alkalmazottak az alsó határ szerinti illetményre minden esetben alanyi jogon jogosultak. A pótlékok közül a beosztási és a címpótlék megmarad. Mindez azt jelen ti, hogy a pótlékok főszabály szerint beépülnek a sávos illetményrendszerbe. A sávok alsó és felső határát változatlanul egyegy szorzószám határozza meg. Főszabály szerint már a sávos illetményrendszer alsó határát meghatározó szorzószámok is magasabbak a jelenlegi szorzószámokhoz képest, így akár 30 százalékos illetményemelés is bekövetkezhet az érintett személyi kör számára. A legnagyobb mértékű illetményemelés a szervezetrendszer gerincét alkotó középfokú végzettségű tisztviselőknél, bírósági és ügyészs égi fogalmazóknál, valamint az igazságügyi szakértőknél és szakértőjelölteknél jelentkezik. Az emelés mértékét jól példázza, hogy a középfokú végzettségűek esetében az első fizetési fokozatban lévők esetén az alapilletményt meghatározó szorzószám 0,2ről k özel a duplájára, 0,38ra emelkedik, vagyis 90 660 forintról 164 ezer forintra. De a bírósági és ügyészségi fogalmazó esetében is a kezdő illetmény alsó határa 207 ezer forintról 230 ezer forintra emelkedik. Fontos kiemelni, hogy a szolgálati idővel arányo san a sávhatárok is emelkednek, ezzel biztosítva egy kiszámítható életpályát.
