Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 31. szerda (230. szám) - A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. SÁVOLT-SZABÓ TÜNDE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
3560 Képviselő úr is említette, hogy a támogatási rendszer indulása óta több mint 10 ezer sportá gfejlesztési program került elbírálásra. Ez is azt mutatja, hogy milyen nagy igény van rá. Ennek eredményeként az érintett öt látványcsapatsportágban az elmúlt öt évben 155 ezer fővel nőtt az igazolt versenyzők száma, ami nagyon jelentős, hiszen 72 százal ékos növekedést jelent. A támogatási rendszernek köszönhetően az új és a felújított létesítmények száma jelentősen megnőtt, olyan sportolási körülményeket biztosítva ezzel az élsport, az utánpótlásnevelés és a szabadidősport részére, ahol minden generáció méltó körülmények között sportolhat. Amikor a magyar kormány 2016ban áttekintette a sportirányítási és támogatási rendszert, megállapította, hogy a látványcsapatsport rendszere rendkívül pozitív hatásokat eredményez, és a sportfinanszírozás egyik alappil lérévé vált. (11.00) Ezért is kezdeményeztük az Európai Bizottságnál a taorendszer további folytatását, amelyre vonatkozóan a Bizottság, átfogó vizsgálatát követően idén márciusban döntött, és engedélyezte a tao sporttámogatási rendszer további hat évvel t örténő meghosszabbítását. Ez a döntés is azt jelenti, hogy nemzetközi szinten is elismerték a tao támogatási rendszer fontosságát, és azt is, hogy a hazai jogszabályok illeszkednek az uniós követelményrendszerhez. Tisztelt Országgyűlés! A magyar kormány 20 17. január 1jétől módosította a sport irányítási rendszerét, és ezzel párhuzamosan hangsúlyozta a támogatásfelhasználások ellenőrzésének fontosságát. Ennek érdekében a sportért felelős államtitkárság úgy alakította át szervezeti struktúráját, hogy külön támogatási és kontrolling főosztályt hozott létre, amelyen belül külön osztály foglalkozik a látványcsapatsport támogatásaival, így biztosítva az országos sportági szakszövetségekkel mint ellenőrző szervezetekkel közösen a rendszer hatékony működését. A m agyar sportrendszer vizsgálata során a sportágak körében is módosításokat tartottunk szükségesnek, és ennek értelmében szervezzük a 2020as tokiói olimpiai programba bekerült karate sportág átminősítését a felzárkóztatási sportágak közül a kiemelt sportága k közé, hiszen az elmúlt évek eredményei alapján a sportág éremesélyes sportolókat készíthet fel a következő olimpiai ciklusban. Ezzel párhuzamosan a törvénymódosítás azt is kezdeményezi, hogy a röplabda sportág a kiemelt sportágak közül a látványcsapatsp ortágak közé és ennek megfelelően a támogatási rendszerébe kerüljön át. 2011ben, a taotörvény megalkotásakor a röplabda sportág szervezetileg és eredményességi szinten is jelentős elmaradást mutatott, de az elmúlt években a kiemelt sportágfejlesztés és az utánpótlásprogramok eredményeként a sportág jelentős fejlődést tudott felmutatni. Ugye, mint tudjuk, a női válogatott megnyerte az Európaligát, és egymás után kétszer, 2015 után az idén is kijutott az Európabajnokságra. Emellett a klubcsapatok szintjén is sikerült a nemzetközi vonalra belépni. Nagyon fontos megemlíteni, hogy jelenleg már 210 klubban működik röplabdaszakosztály, és az iskolai rendszeren belül 1200 röplabdacsapat van országszerte. Így mintegy 14 500 gyermek űzi a sportágat szervezett keret ek között. Ez is mutatja, hogy az utánpótláskorosztály nevelésére a sportág vezetése kiemelt hangsúlyt fektet, és ezzel párhuzamosan nő a sportág népszerűsége, emelkedik a mérkőzések nézőszáma, ami jelentősnek mutatkozik a vidéki bázisok tekintetében is. Mindemellett a kormány fokozott figyelmet fordít arra, hogy a magyar jogrend összhangban álljon az Unió által megszabott rendelkezésekkel, így a törvénymódosítás egyes elemeit, mint a hivatásos sportoló fogalmának tisztázását, a gazdasági tevékenységet vég ző szervezetek esetében alkalmazandó eljárást vagy éppen az összeszámítási szabályok pontosítását összhangba kell hozni az uniós szabályokkal. Ennek megfelelően a törvénymódosítással érintett hivatásos sportoló fogalma a sportról szóló 2004. évi I. törvény ben meghatározott definíción alapszik, amelyet kiegészít az Európai Unió általános csoportmentességi rendeletében foglaltakkal.
