Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 29. hétfő (228. szám) - A 2020. év Trianon Emlékévvé nyilvánításáról szóló határozati javaslat tárgysorozatbavételi kérelmének vitája - ELNÖK: - SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): - ELNÖK:
3415 Úgyhogy én arra kérem, g ondolják még át ezt a dolgot, higgyék el, hogy nemcsak az önök által kezdeményezett ügyekben lehet konszenzust kialakítani. Sajnos, az elmúlt évek tapasztalatai alapján inkább azt látjuk, hogy az nem konszenzus, hanem egy ránk erőszakolt vagy a parlamenten keresztülerőszakolt elképzelés volt. Most ez egy olyan kérdés, amely tényleg fontos a nemzet egésze szempontjából. Legyenek most nyitottak önök a mi javaslatunkra, és alkossunk így (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) egy konszenzu sos megoldást! Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megkérdezem Szávay István képviselő urat, az Országgyűlés jegyzőjét mint előterjesztőt, kíváne válaszolni az elhangzottakra. (Jelzésre:) Parancsoljon, kettő percre! SZÁVAY ISTVÁN ( Jobbik ): Köszönöm szépen. Nagyon sajnálom, hogy az MSZPnek egy képviselője sincs bent, hogy ehhez hozzászólt volna, illetve az LMP sincsen jelen, bár azt szeretném jelezni, hogy az LMP képviselői már jelezték felé nk, hogy támogatják a javaslatunkat, még ha most nem is szóltak hozzá, amit ezúton is köszönünk nekik. Hadd folytassam ott a válaszomat, ahol Szabolcs képviselő úr, Farkas Gergely képviselőtársam abbahagyta. Csak én mást látok sajnos: önök egyáltalán nem a karnak konszenzust ebben a kérdésben, képviselő úr. Önök egy emlékezetpolitikai háborút akarnak indítani. Ha önök azt akarják vizsgálni, hogy milyen folyamatok vezettek Trianonhoz, mi történt 1918 és 1920 között, történelmi megítélés tekintetében, higgye e l, hogy nagyrészt egyet fogunk önökkel érteni, csak nekünk nem ez a célunk. A mi célunk a kompromisszumkeresés, a mi célunk annak a pontnak a megtalálása, amellyel együtt itt a parlamentben mindnyájan egyet tudunk érteni, azért, hogy ez a Trianonemlékév v alóban a külhoni magyar közösségekről szóljon, emlékezzünk meg arról, hogy mi történt az elmúlt száz évben, és határozzuk meg együtt, hogy milyen közös feladatai vannak a magyar politikának, a mindenkori magyar parlamentnek, milyen kötelezettségei a külhon i magyarokkal szemben. Ha önök arról akarnak majd beszélni, és olyan programsorozatot akarnak majd indítani, ami a Trianonhoz vezető útról fog szólni, abban mi egyet fogunk érteni, akár a türelmetlen magyar nemzetiségpolitikában, akár Károlyi Mihály szerep ében, akár a kommunisták szerepében ebben az ügyben. Ebben valószínűleg velünk egyet fognak érteni, de nagyon sokan önökkel nem fognak egyetérteni ebben a kérdésben. Önök egy emlékezetpolitikai, ideológiai háborúba fognak kezdeni a százéves évforduló kapcs án. Önöknek egyáltalán nem célja az, hogy itt egy olyan minimumot tudjunk találni, amivel mindnyájan, a magyar politika, a magyar közgondolkodás és a magyar értelmiségiek egyet tudnak érteni. Innentől kezdve ez csak az önök aktuálpolitikai céljait fogja sz olgálni, és végképp el fogja terelni a figyelmet arról, amire mi a figyelmet odairányítani szeretnénk, a külhoni magyar közösségekről és a külhoni magyar közösségek problémáiról. Ezért tartom felelőtlennek azt a hozzáállást, amit önök ezzel az üggyel képvi selnek. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Nagyon sajnálom, képviselő úr. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A döntésre a holnapi ülésnapunkon kerül sor.
