Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 29. hétfő (228. szám) - Az ülésnap megnyitása - Megemlékezés a manchesteri terrorról - Megemlékezés elhunyt országgyűlési képviselőről - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - VERESNÉ NOVÁK KATALIN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
3339 Számunkra ők nem számítanak? Ők nem ma gyar gyerekek? (Dr. Szél Bernadett: A kormány számára.) Attól, hogy valaki nem Magyarország közigazgatási határain belül születik, attól az az ember nem magyar? Attól arról a gyerekről le kellene mondani? Én nem gondolom. Én azt hiszem, hogy ugyanúgy büszk ének kell lennünk arra a gyermekre, aki Magyarország közigazgatási határain kívül születik, mint aki a közigazgatási határain belül. (Dr. Szél Bernadett: Nagyon gyenge!) Úgyhogy ezeket támogatjuk, minden esetben ezeket a gyermekeket is. És én megtiszteltem önt azzal, hogy végighallgattam a szavait, örülnék, ha ön is megtisztelne engem ezzel. A gyermekeinknek is példát mutatunk azzal, hogy az Országgyűlésben hogy viselkedünk. Azt hiszem, ebben a tekintetben az ellenzék nagyon rosszul vizsgázott, úgyhogy szég yelljék szerintem ezért magukat! (Taps a kormánypártok soraiból.) A konferenciáról csak egy gondolatot: egy értelemben valóban ellene megyünk a mainstreamnek, mondhatom ezt; abban az értelemben, hogy mi nem a bevándorlásban látjuk a megoldást a demográfia i problémákra. Való igaz, nagyon sokan mondják azt, hogy egy egyszerű képlet: ha Magyarországon nem születik elég gyermek, ha Magyarországon nincsenek elegen, akkor egész egyszerűen be kell kívülről telepíteni egy csomó embert, megoldottuk Magyarország dem ográfiai problémáit. Ez is lehetne egy megoldás, mi nem ezt választjuk. Mi azt mondjuk, hogy mi a belső erőforrásainkra támaszkodunk, azt nézzük meg, kedves képviselő asszony, hogy mi az oka annak, hogy a magyar gyermekek nem születnek meg abban a számban, mint amennyire vágynak a fiatalok; hogy mi a különbség aközött, amire vágyott egy fiatal, és aztán amennyit végül vállaltak, és mik az akadályok, és ezeket az akadályokat igyekszünk lebontani. Nem voltunk könnyű helyzetben, amikor indultunk 2010ben, hisz en akkor a családtámogatásokat teljesen szétverték, a családtámogatási rendszer tulajdonképpen egy nagyonnagyon embrionális állapotba került. Ebből kellett szépen építkeznünk, ebből kellett felépítenünk a családi típusú adózást, ehhez kellett hozzátennünk az otthonteremtési programunkat, ehhez kellett olyan eszközöket párosítanunk, amivel valóban azt tudjuk érzékeltetni a magyar emberekkel, hogy Magyarországon érdemes és jó gyermeket vállalni, hogyha családot alapítanak, hogyha gyermeket vállalnak, akkor e hhez támogatást fognak kapni. Nem tudjuk minden terhüket átvállalni, a gyermekvállalásnak a felelőssége mindig is első helyen a családé lesz, első helyen a szülőké lesz, azonban amit egy állam, amit egy kormány meg tud tenni, azt megtesszük a gyermekek tám ogatása érdekében. Említette a munkaerőpiaci folyamatokat. Bizonyára ismeri a számokat: munkaerőpiaci tekintetben nem álltunk az elmúlt évtizedekben ilyen jól. Akár a foglalkoztatottságot nézzük, akár a munkanélküliséget nézzük, akár a női foglalkoztatotts ágot nézzük, akár a női munkanélküliség mutatóit nézzük, de beszélhetnénk itt a fiatalokra vonatkozó számokról is, ezekből minden ilyen tekintetben rendkívül pozitívan alakultak a mutatók. Említette a bölcsődeépítéseket. Én is azt gondolom, hogy van még sz ükség bölcsődékre, de nézzük meg, hogy honnan indultunk megint csak 2010ben, és hogy mekkora összeget áldoztunk bölcsődeépítésre. Százmilliárd forintot áldozunk arra, hogy bölcsődei és óvodai férőhelyeket hozzunk létre. Most hirdettünk meg egy újabb tízmi lliárd forintos programot, ami kifejezetten a középmagyarországi régióra koncentrál. Rugalmasabbá tettük a bölcsődei rendszert, megváltoztattuk az erre vonatkozó jogszabályokat, hogy kötelesség legyen az önkormányzatoknak a bölcsődéknek az üzemeltetése, ú j típusú bölcsődéket hoztunk létre. Megemeltük a bölcsődei dolgozóknak a fizetését, mind a felsőfokú végzettségűekét, mind a középfokú végzettségűekét. Könnyebbé tettük számukra a felsőfokú végzettségnek a megszerzését, tehát én azt hiszem, hogy a bölcsődé khez való hozzáférés tekintetében kormány még ennyit nem tett, mint a mi kormányunk. Beszélt az otthonteremtéstől. Én azért gondolnék arra a most már közel 50 ezer családra, akik csak ennek az otthonteremtési programnak köszönhetően tudtak otthonhoz jutni. Ez, képviselő asszony, 50 ezer magyar családot jelent. Lehet, hogy ez önnek kevés, én azt hiszem, hogy ennek az 50 ezer családnak ez egyáltalán nem kevés, sőt.
