Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 22. hétfő (227. szám) - A magyar vidék gazdasági és társadalmi felemeléséhez szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik):
3311 De beszélhetnénk a mentőkről is. A mentőknél bebizonyosodott az is, bármennyi pénzt próbálnak fejleszteni, fejlesztésre elkölteni, a mentőknél a küszöbértéknek számító 15 percen belül, vannak megyék, aho l 22 ezer sürgős hívásból csak a felében tudnak kijutni. Szintén infrastruktúrahiány, mentődolgozóhiány, a gépjárművek hiánya. Egyszerűen nincs rá fordítva energia, és így élnek emberek eldugott falvakban, hogy esélyük nincs, hogy 15 percen belül hozzáju k mentők kiérjenek. És amikor azt nézzük, hogy Magyarországon XXI. századi egészségügyet építünk, akkor azzal szemben azt látjuk, hogy valahol még a XX. században vergődik az egészségügyünk. Amikor azt nézzük, hogy a nemzetközi tendenciák szerint csökken a z egészségügyi igénybevételnek az elvárt szintje, és egyre jobb helyzetben vannak az emberek, egyre jobban találkozik az ő elvárásukkal az egészségügyi szolgáltatás, Magyarországon ez a százalékos arány folyamatosan növekszik. Egyre rosszabb statisztikákat produkálunk, és azzal tudom zárni, amivel kezdtem is, hogy addig, amíg Magyarországon 700 ezer embernek, főként vidéken élő embernek az egészségügyi hozzáférési lehetőségei nincsenek kielégítve, nem férnek hozzá a megfelelő egészségügyi ellátáshoz, színvo nalas ellátáshoz, addig arról kell beszélnünk, hogy a vidékfejlesztés bármilyen irányba haladhat, de az egészségügynek az aspektusát nem hagyhatja ki. Így hát képviselőtársaimat elfogult egészségügyi politikusként arra kérem, hogy erre is fókuszáljunk, err e is fordítsunk majd energiát. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra kért lehetőséget Apáti István képviselő úr, Jobbik. Tessék! DR. APÁTI ISTVÁN ( Jobbik ): Köszönöm szépen. Örülök, államtitkár ú r, hogy nemcsak a vita végén reagált, hanem közben is, ez igazán nagyon fontos. Higgye el nekem, tisztelt államtitkár úr, hogy attól függetlenül, tudom én, hogy elvileg így van a szabályozás, hogy rugalmasabb az átjárhatóság a közmunka és a piacalapú munka , a mezőgazdasági idénymunka között, és elvileg ugye, kötelező lenne ezt elvállalni, de mégsem kötelezik erre a kistelepülések vezetői a közmunkások problémásabb részét. Tehát megint mondom, különválasztva, nem azt állítom, hogy minden közmunkás általában így áll hozzá, csak a közmunkásoknak van egy jelentősebb része, amelyik így próbálja meg kisakkozni, a saját érdekeinek leginkább megfelelő módon kijátszani a rendszer szabályait. Egyszerűen nem merik megkockáztatni, hogy akkor három évig kizárják a közmun kából. Nemcsak azért, mert akkor azt a közmunkást tényleg egy lehetetlen helyzetbe hozzák, még akkor is, ha önhibából kifolyólag kerülne ez az ember lehetetlen helyzetbe, hanem azért sem, mert egész egyszerűen adott esetben félnek több népes család elsöprő erejű haragjától, hogy finoman fogalmazzak, másrészt pedig nagyon komoly szavazatveszteséget realizálna az a településvezetés, amelyik szó szerint betartaná ezeket a szabályokat. Sőt, annak is hagyományai vannak egyes településeken, nehezen bizonyítható m ódon, hogy adott esetben az ország más részeire - még az építőipari, ez még a jobbik eset, mert akkor legalább a piacon dolgozik az adott közmunkás , esetleg külföldre vagy az ország szerencsésebb felére mennek építőipari szakmunkára vagy segédmunkára, de elvileg kapja a közmunkásbért is, csak jattolni kell havonta egy húszast a közmunkafelügyelőnek, és akkor minden le van zsírozva. Tudom, ha van hivatalos tudomásunk, tegyünk feljelentést, csak nem vagyunk titkosszolgálat meg nyomozó ügyész, meg rendőr, e z a probléma. Szerettem volna valamikor az lenni, nem úgy alakult. A másik, államtitkár úr, még egy egyszerű példa az adminisztratív nehézségekre, javítson ki, ha tévedek. A tűzelhalás ellen egy olyan szerrel lehet védekezni, amely Magyarországon betiltott . Több más országban nem, nálunk veszélyesnek minősítik, Nyugaton viszont nem. Magyarul: a gazda vagy vár a jó szerencsére, hogy hátha nem pusztul el a több tíz hektáros ültetvénye, vagy egy gigabírságot kockáztatva egy tiltott szert alkalmaz. Na, az ilyen butaságot kellene megszüntetni, államtitkár úr. Erről beszélek. (Taps a Jobbik soraiból.)
